Tények és tévhitek: ezt gondolják valójában a magyarok a biogazdálkodásról
Nyitott, de azért szkeptikus is a hazai agrártársadalom.
Nyitott, de azért szkeptikus is a hazai agrártársadalom.
Többet költenének és fiatalítanának is a gazdaságok vezetői.
2016 és 2019 után idén ismét elindul a Nébih nagy felmérése.
Elkészült a Bayer fenntarthatósági elemzése.
Nagy sikerrel zárult a felelős állattartást elősegítő pályázat.
Meghívó országos felmérésre értékes ajándékokkal és érdekes információkkal.
Meghívó országos felmérésre értékes ajándékokkal és érdekes információkkal.
Országos kutatás indult a gombafogyasztási szokások felmérésére.
A tudósok a kerti kis tavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását kutatják.
Kiderült, hol észlelik a legtöbb patkányt az országban.
Egyre többen állnak át a chatbot alapú szervezetirányítási működésre.
Idén is elindultak a GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletei.
Akár többet is hajlandóak fizetni a magyar termékekért az emberek.
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója.
Jól vizsgáztak a japánbirs-szaporítóanyagok a Nébih utóellenőrzésén.
Sokan közülük védett, fokozottan védett fajok voltak.
A koronavírus-járvány felgyorsította a digitalizációt.
Az összeírásra a hazai és a nemzetközi döntéshozók miatt van szükség.
Egyelőre egy dolog tűnik biztosnak: a bizonytalanság.
Havonta átlagosan 3 ezer forintot költenek otthoni kávézásra a magyarok.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.