Gyógymód nincs a szőlő aranyszínű sárgaságára, de a terjedése megfékezhető a szakértők szerint.
Pluszjogokat kapnak a hegybírók a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége miatt Magyarországon.
Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyszerre több jelentős kihívással kénytelen szembenézni.
Így védekezhetnek a gazdák a magyar borvidékeken súlyos pusztítást okozó kártevők ellen.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Megkezdődött az szőlő aranyszínű sárgasága betegség felismerése szempontjából legfontosabb időszak.
A szőlő aranyszínű sárgasága betegség szinte az összes népszerű hazai szőlőfajtát fenyegeti.
Már mobilalkalmazáson is rögzíthetik a szakértők az amerikai szőlőkabóca észleléseket.
Megkezdődött a 45. Országos Borverseny, Magyarország legnagyobb múltú és egyik legrangosabb szakmai bormustrája.
Mutatjuk, mik az AKG és ÖKO pályázatokban az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez felhasználható növényvédő szerek 2026-ban.
A tavasz eleji metszésnél kiemelten fontos a keletkező nyesedék összegyűjtése és elpusztítása.
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
Súlyos válságba került a megyében a szőlőtermesztés az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedése miatt.
Súlyos válságban a zalai borvidék: az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés 2025-ben több mint 215 ezer szőlőtőkét pusztított el.
A hazai borászat számára új lehetőséget jelenthet a csökkentett alkoholtartalmú borok előállítása, bár ez megosztja a szakmát.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
