2027-ig 600 ezer hektár európai termőföldön váltaná ki részben a mesterséges műtrágyát az olcsóbb és fenntarthatóbb biostimuláns.
A műtrágya-forgalmazók 561 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2023 első fél évében.
Habár valóban nem a legnehezebb paradicsomot termeszteni, azért nem árt odafigyelni néhány dologra.
Belátható időn belül kifogyhatnak a Föld foszforkészletei, ami az élelmiszer-termelésre is komoly hatással lehet.
Jelentősen kevesebb műtrágyát vásároltak a magyar gazdák 2022-ben mint egy évvel korábban.
Óriási a bizonytalanság az ágazatban, kérdéses, hogy lesz-e elég műtrágya a következő szezonra.
Óriási lehetőségek vannak benne.
Nem kell méregdrága talajjavítókra költeni.
Kérdés, milyen hatással lesz ez a döntés a globális piacra?
Sokan hibáznak a műtrágyák használatakor.
Elképesztő mit okozhatnak a kutyák a természetvédelmi területeken.
Nem érdemes csökkenteni a felhasználást a magas árszintek mellett sem.
A betakarítás után is van feladat bőven a gyümölcsösökben.
Fel kell készülni arra, hogy a műtrágyák árai is folyamatosan emelkedni fognak.
A tápanyaghiány jelenti az egyik legkomolyabb problémát.
A horgászati célú halgazdálkodás foszformérlegét vizsgálták a Balatonban.
Csaknem öt tonna foszforral terhelik a Balatont a horgászok évente.
Itt van minden, amit a kerti gyümölcsfák trágyázásáról tudni kell.
Nem szabad megfeledkezni a tápanyagutánpótlásról és a növényvédelemről sem.
Mégis befolyásolják a tó vízminőségét a horgászok által használt etetőanyagok.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.