Növény | 2020. január 8. 10:30
Így látják a szakértők az őszi vetéseket: kőkemény fagyra lenne szükség a földeken
Hóra és mínuszokra várnak a gazdák.
2026. április 28. kedd Valéria
Hóra és mínuszokra várnak a gazdák.
Muszáj növelni a termésátlagokat.
Most kiderül születettek-e rekordok.
Drágulásra számítanak a termelők.
Az őszi káposztarepce is bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba.
Ha minden jól megy, augusztus elsejére befejeződhet az aratás.
Az előzetes adatok szerint nem lesz baj a termésmennyiséggel.
A megfelelő fajtaválasztással több tízezer forinttal nagyobb lehet a bevétel.
A sok eső miatt különösen oda kell figyelni a gyümölcsösök növényvédelmére.
Nem tudnak rámenni a gépekkel a gazdák a földekre.
Szakmai segítséget kaphatnak a gabonatermelők.
A repce van a legrosszabb állapotban.
Jelentős terméskiesésre lehet számítani.
A hétvégi esőnek köszönhetően itt már elindulhat a vetés.
Az őszi káposztarepce szenvedte meg a legjobban a szárazságot.
Rosszul hat a szárazság a kelésekre, de a betakarítási munkák jól haladnak.
Az év eleji meleg idő nem károsította az árunövényeket.
Az idén is 250-260 ezer hektár körüli lehet a repce vetésterülete.
Elmúlt a kényszerérés veszélye, rendes időben kezdődhet a búza aratása
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
