Mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött a gazdálkodók Magyarországon, és úgy tűnik, ez most sincsen másként.
A Közös Agrárpolitika kormányzati honlapján megjelent tájékoztató választ ad számos régóta fennálló kérdésre.
A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, a fiatalabb, 35 év alatti gazdaságirányítók aránya csökkent, és 2023-ban mindössze 4,9%-ot tett ki.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által összeállított kisokossal egyszerűbb lehet a gazdaságok átadása.
A Debreceni Egyetemen 2025. február 13-án kerül megrendezésre a HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia és Kiállítás.
A cél az, hogy egyszerűsítse a gazdaságok átadását úgy, hogy a gazdasághoz tartozó összes elem egységesen kerüljön átadásra egy átlátható és gyorsított eljárás keretében.
Európa-szerte komoly kihívást jelent a gazdatársadalom elöregedése, sürgősen lépni kell.
Január 15-én hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását könnyítő jogszabály.
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtásáról.
2021-re teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdasági termelés Magyarországon.
Már a parlament előtt van a 28 mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabály módosításáról szóló törvénytervezet.
Nagy hangsúlyt kell fektetni a generációváltásra, a családon belüli gazdaságátadás segítésére, illetve a fiatalok ágazatba vonzására.
Módosulnak a Gazdaságátadási törvény rendelkezései itthon, komoly változásokra kell készülni.
Itt van minden arról, hogy milyen változások várhatók a termőföld forgalom szabályozásában.
A kormány hivatalos honlapján megjelent az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet.
A rövid élelmiszerláncok számos problémára kínálhatnak megoldást Magyarországon.
Most tavasszal jelennek meg az első beruházási pályázati felhívások Magyarországon.
Vége a készpénzes földvásárlásoknak, jövőre megszűnik ez a lehetőség az országban.
A K&H friss adatai szerint tovább javult a családi cégek hangulata Magyarországon.
Minden eddiginél hangsúlyosabbá válik a generációváltás a mezőgazdaságban, hiszen legkésőbb 2024-től nagy számban jelennek meg a tevékenység elindítására is fordítható pályázatok.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
