A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kiemelkedően sikeres vadászatot tudhat maga mögött egy vadász, aki az év első napjaiban Belső-Somogy erdőségeiben vadászott.
A kínai hatóságok szerint külföldi hírszerző ügynökségek próbálják meg megszerezni az ország gabonaféléinek genetikai adatait.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A Bábolna TETRA Kft. napjainkra már több mint 60 országot lát el tojóhibridekkel.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
Az őshonos állatfajták megőrzésére nemrég pályázati forrás is volt, a védett anyajuhok száma már több mint 13 ezer.
A tenyésztési eljárásokról és a tradicionális küllem újraértékeléséről tartottak előadásokat a Holstein-frízek esetén.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
Hamarosan lejár az őshonos állatfajták támogatáshoz kapcsolódó kérelem benyújtására nyitva álló határidő.
Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének támogatására irányuló pályázati felhívás.
Már több mint 13 éve létezik a gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
A felelősségteljes állattenyésztés fontosságára hívja fel a figyelmet a Copa-Cogeca új ismeretterjesztő anyaga.
Most kiderül, hogyan változtak az állatpopulációk genetikai jellemzői a klímaváltozás hatására.
Genetikai vizsgálatok indulnak a hatékonyabb pontytermelésért.
Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
