A kínai hatóságok szerint külföldi hírszerző ügynökségek próbálják meg megszerezni az ország gabonaféléinek genetikai adatait.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A Bábolna TETRA Kft. napjainkra már több mint 60 országot lát el tojóhibridekkel.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
Az őshonos állatfajták megőrzésére nemrég pályázati forrás is volt, a védett anyajuhok száma már több mint 13 ezer.
A tenyésztési eljárásokról és a tradicionális küllem újraértékeléséről tartottak előadásokat a Holstein-frízek esetén.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
Hamarosan lejár az őshonos állatfajták támogatáshoz kapcsolódó kérelem benyújtására nyitva álló határidő.
Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének támogatására irányuló pályázati felhívás.
Már több mint 13 éve létezik a gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
A felelősségteljes állattenyésztés fontosságára hívja fel a figyelmet a Copa-Cogeca új ismeretterjesztő anyaga.
Most kiderül, hogyan változtak az állatpopulációk genetikai jellemzői a klímaváltozás hatására.
Genetikai vizsgálatok indulnak a hatékonyabb pontytermelésért.
Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás.
Nem volt ám mindig ilyen.
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
