A természetben előforduló idegenhonos inváziós növények egy része kertekből, parkokból szabadul ki.
Komoly problémát jelent Mohács térségben a hazánkban nem honos, agresszív terjedési stratégiájú növények jelenléte.
Súlyos gondokat okoznak az elszaporodott pockok a Dél-Alföldön, a rágcsálók hatalmas pusztítást végeznek a gabonatáblákban.
A globális felmelegedésnek köszönhetően új poloskafajok jelentek meg, ilyen a csipkéspoloska is.
A biológiai sokféleség mellett az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos inváziós faj előretörésének.
Az ültetés során van néhány szabály, amit a sikeres eredéshez és a fák megfelelő fejlődéséhez szem előtt kell tartanunk.
A halak nem megszokott viselkedésének azonban teljesen hétköznapi magyarázata volt.
Az invazív fajok veszélyére és a velük szembeni tétlenség súlyos következményeire figyelmeztet egy új szakértői tanulmány.
A párducmintás vértesharcsa - ami egy inváziós tulajdonságokat mutató halfaj - szaporodó állománya van jelen a Hévízi-tóban.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
Súlyos károkat okoz Magyarországon az idegenhonos inváziós növények közé tartozó selyemkóró, ráadásul nagyon gyorsan is terjed.
A mezőgazdasági minisztérium a tavalyinál alacsonyabb terméssel számol a kisebb vetésterület miatt.
Hatalmas méretű ázsiai imádkozósáskákat találtak Magyarországon, de egyelőre nem biztos, hogy örülhetünk nekik.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
Az ÖK és a BBE kutatói az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel.
A hévízi lefolyóban már évek óta akvaristák által kihelyezett trópusi, egzotikus, inváziósnak számító halak vették át az uralmat.
Annyi csirkét öltek le Japánban a madárinfluenza miatt, hogy lassan már nem tudják hova temetni őket.
Inváziós poloskák gyérítésére fejlesztettek új csapdatípust az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói.
Nagyon sok inváziós, azaz káros hatású növényfaj van Magyarországon, ráadásul akadnak olyanok, amelyeket - valószínűleg erről nem tudván - még így is előszeretettel ültetnek az emberek dísznövényként.
Messziről érkezett, veszélyes élősködők lepték el Magyarországot, de mit lehet tenni ellenük?
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
