Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert.
Habár az emberek többsége napi szinten fogyaszt valamilyen tejterméket, az óriási választék miatt nem biztos, hogy elég jól ismerjük ezeket.
Van olyan bolt, ahol már 2500 forint körüli áron juthatunk hozzá egy kiló trappistához.
Fel kell készülni arra, hogy EPR-díjak nagy valószínűséggel megjelennek majd a tejtermékek árában is.
Nagy a potenciál a gyümölcsjoghurtokban, hiszen jelenleg több száz vagy akár ezer km-es távolságból érkező importtermékek vannak fölényben, a piaci arányuk meghaladja a 80%-ot.
Komoly hátrányt jelenthetnek a hazai termelőknek, feldolgozóipari szereplőknek a rossz időben, kedvezőtlen feltételekkel lekötött energiaszerződések.
Rengeteg a kérdőjel a tejágazat jövőjét illetően, mind Magyarországon, mind pedig Európában.
Egészséges sajtot, sajtkrémet és joghurtot hozott létre a MATE Kaposvári Campusa.
Hihetetlen, mennyire megemelkedett a tejtermékek ára itthon, novemberben sem lett olcsóbb semmi.
Komoly oka van annak, hogy miért a sajtok, tehéntúrók, tejek és joghurtok drágultak meg a leginkább.
Csak úgy repkednek az több ezer forintos árak a legalapabb tejtermékek esetében a magyar boltokban.
Brutális, ami a tejtermékek árával történik, de meddig tarthat még az áremelkedés?
Borzalmasan megnőtt az egyes tejtermékek ára a boltokban.
Pár éven belül a borsó kiszoríthatja a szóját?
Brutálisan megnőttek az árak 2021 márciusához képest.
Bejelentést tett a terméktanács a Nébihnél.
A KMÉ egy olyan védjegy, amely utal az élelmiszerek biztonságára, minőségére.
A tejtermékeket sem kerüli el a drágulás.
Filléres termék, mégis keveset iszunk belőle.
Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
