Elképesztő dolog derült ki a Kárpát-medence növényfajairól
Érdekes hipotézis látott napvilágot: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?
Érdekes hipotézis látott napvilágot: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?
Az ország egyes területein akár egy havi csapadék is lehullhat a hét második felében.
Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek az európaiak, azon belül a Kárpát-medencében élők is.
Viharos szél jön ma a Dunántúlra.
Őshonos hal sodródott a kihalás szélére.
A hét második felében sáros esőkre is lehet számítani.
Szépek, okosak és aranyosak!
Nagy lehet a baj a Balatonnál, ha így szaporodnak ezek az élőlények.
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program.
AZ eddigi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében.
Az innovatív megoldások hozzájárulnak az agrár- és élelmiszeripar fejlődéséhez.
Az SZTE kutatásokkal segíti a Kárpát-medence szárazodása elleni harcot.
Paradigmaváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Ha nem történik változás, annak komoly következményei lehetnek.
Erősíteni kell a magyar és a külhoni magyar gazdák, vállalatok közi kapcsot.
406 tonna búzát ajánlottak fel a magyarországi gazdák.
Közigazgatási egyeztetésre vár a génmegőrzési stratégia tervezete.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.