Tovább drágulnak az élelmiszerek itthon: foghatják a fejüket a magyarok
Mélynek kell lennie a pénztárcáknak ahhoz, hogy a húsvéti kedvenceket megvehessük.
Mélynek kell lennie a pénztárcáknak ahhoz, hogy a húsvéti kedvenceket megvehessük.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
Már tudományosan is bizonyított: az emberek szénhidrátok iránti szeretete a neandervölgyi időkre nyúlik vissza - állítja egy tanulmány.
Hamarosan lehet, hogy tovább drágul a kenyér Magyarországon, azt viszont nem tudni, mennyivel.
Hiába csökkent a gabonaár, az adó többe kerül, mint a liszt - a bérköltségek emelkedése miatt pedig további drágulás várható.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
Bemutatkoztak Magyarországon az első olyan sütőipari termékek, amelyeket már a mesterséges intelligencia támogatásával fejlesztettek ki.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Ismét árat csökkent a Lidl, most a pékáruk kerültek középpontban az üzletekben.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
A drágulásnak pedig még mindig nincs vége, hiszen októberben lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok.
Hamarosan 1000 forintos árcímkék nézhetnek vissza ránk a magyar boltokban, pékségekben.
Radikális, két számjegyű áremelésre lenne szükség a hazai pékségékben, és úgy tűnik ez be is következik.
Csak 2021 októbere óta 250 forinttal drágult meg egy kilogramm fehér kenyér 2022 júliusára.
A kenyér mellett a húsok is drágulhatnak.
Nem látni a kenyérdrágulás végét.
Ez nagyon fog fájni a magyar vásárlóknak.
Durván drágultak az élelmiszerek!
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül