A makrogazdasági környezet stabilizálódása pozitív fordulatot vett, de a hazai mezőgazdaság szereplői komoly kihívásokkal néznek szembe.
Bár sokan attól tartottak, hogy a tavaszi fagyok és a rekordközeli hőhullámok rontják majd a termés minőségét, a szakemberek szerint ennek éppen az ellenkezője történt.
Az idei aratási szezonban az időjárási szélsőségek jelentősen rontották a terméseredményeket.
A rendkívüli hőség és a klímaváltozás hatásai miatt a megszokottnál lényegesen korábban indult el az idei aratás.
Megdöbbentő felvételen tűnt fel a celldömölki Kistégi - gyakorlatilag eltűnt az egykor bővízű horgászhely.
A pusztító csapadékhiány és a talaj kiszáradása miatt egy évtizeden belül elveszíthetjük a városi idős fák jelentős részét.
Tovább bővült az intenzív haltermelés, már nem a halastavak hajtják a növekedést.
A lucerna az egyik legfontosabb takarmány, de emberi fogyasztása is egyre jellemzőbb.
1875-ös logika méri a magyar termőföld értékét, miközben az aszály már állandó üzleti kockázat.
A klímaváltozás hatására a világ számos térségében megváltozik a csapadék időbeli és térbeli eloszlása.
A modern távérzékelés nem váltja ki az erdészt, de pontosabbá, gyorsabbá teheti a szakmai döntéseket és kíméletesebbé az erdőkezelési beavatkozásokat.
Van, ahol több mint 20 ezer forintot kell fizetni egy kiló magyar málnáért itthon.
A legfrissebb elemzések szerint az aszály egyre nagyobb nyomást helyez a hazai kkv-kra is.
A szakértők szerint a jövőben nem a takarmány mennyisége lesz a nagy kérdés, hanem az alkalmazkodás.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban, bejelentéssel végezhető kármentő öntözés.
Az extrém meleg időjárásban van egy pont, ahonnan számítva drasztikusan visszaesik az emberek alkoholfogyasztása.
Ingyenes kiadványokkal segíti az Agrárkamara a mezőgazdasági termelőket a vízgazdálkodás kérdéseiben.
A vízhiányról szóló szakmai és társadalmi párbeszédben a figyelem jellemzően a rendelkezésre álló vízmennyiségre irányul.
A Világbank visszavonta korábbi célkitűzését a klímavédelmi projekteket illetően.
A rendkívüli aszály és a tartós kánikula súlyos takarmányhiányt, valamint drasztikus áremelkedést idézett elő a hazai mezőgazdaságban.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
