Az időjárási szélsőségek és az egyre összetettebb támogatási feltételek miatt nagyobb rugalmasságra lenne szükség a szabályozásban.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
Miközben a hazai termelők egyre magasabb költségekkel küzdenek, továbbra sincs világos stratégia arra, milyen irányba kellene fejlődnie az ágazatnak.
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében.
A magyar élelmiszeripar folyamatosan veszít részesedéséből a hazai fogyasztásban, és egyre nagyobb szeletet hasít magának az import.
Az előrejelzések és a szakértők szerint egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében.
Az európai, így a magyar mezőgazdaság is egy olyan átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományok és a modern realitás egymásnak feszülnek.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
A napraforgó szerepe látványosan felértékelődött, mivel jobban tolerálja az aszályos időszakokat, miközben jövedelmezősége és piaci kereslete is stabil maradt.
A sikeres gazdálkodó ismérve, hogy tudatosan hozza meg döntéseit. A tudatos döntéshozáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű adat, valamint az adatokból képzett információ.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
Gajdos László környezetért felelős miniszter azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a magyarországi védett erdőkben.
Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak.
Mit tehet Magyarország?
2024-ben indult el az Agrofuture Konferencia, amely a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart meghatározó aktuális és jövőbeli trendekre koncentrál.
A Földről készült legújabb éghajlati jelentés szerint minden mutatóban rosszabb lett a helyzet.
Az új tárcavezető szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata egy hosszú távú agrárstratégia kialakítása lesz.
Óriási kihívások előtt áll a magyar mezőgazdaság, mostanra kulcskérdéssé vált az alkalmazkodás és az együttműködés.
A szegedi kutatók eredményei új fejezetet nyithatnak az aszály elleni küzdelemben.
Egy friss tanulmány szerint a városi gazdálkodás Európa 190 millió lakosának gyümölcs- és zöldségigényéből akár 28 százalékot is fedezhetne.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
