Megjelent az Agro Napló legújabb száma: erről nem szabad lemaradni
Az új kiadványból sok újdonságot megtudhatnak az olvasók a hazai kukoricatermelés helyzetéről.
Az új kiadványból sok újdonságot megtudhatnak az olvasók a hazai kukoricatermelés helyzetéről.
A magyar kukoricatermesztés évtizedeken át Európa egyik sikertörténete volt. Mi történt?
Két évtizeddel korábban magabiztosan állítottuk, hogy hazánk kukorica nagyhatalom.
A kukorica szerepe jóval túlmutat a mezőgazdasági statisztikákon.
Kínában az előző kilenc évben rendre 650 millió tonna fölötti volt a gabonatermés, de 2024 előtt nem haladta meg a 700 millió tonnát.
Mostanában már a vetőmagválasztás és az agrotechnika sem a régi rutin szerint történik.
A kártevők mellett újonnan megjelenő gyomfajok, a gyomirtási technológiák folyamatos változása és a mikotoxin-szennyezés is nehezíti a kukoricatermesztést.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A növénytermesztésben jelentős visszaesések mellett az állattenyésztés növekedést produkált.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
Magyarország mezőgazdasága vegyes képet mutat 2024-ben, van, ahol boom, van, ahol hiány jött.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VII. rész
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Már a csapadékosabbnak hitt tájak sincsenek biztonságban, az egész agrártermelés hullámzik.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Az idei év tapasztalatai után jövőre várhatóan tovább fog csökkenni a kukorica vetésterülete Magyarországon.
A leginkább érintett területeken a kukorica- és napraforgó-termesztők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VI. rész

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.