A HUN-REN entomológusa szerint az április nyár utáni „február” segíthet abban, hogy idén kevesebb „büdösbogárral” küszködjünk.
Egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN ATK munkatársai hazánkban.
A szakértők szerint az idei extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható.
Az egykori bombatölcsérekben kialakult kistavak kiemelten fontosak a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
A HUN-REN ÖK kutatói szerint az átlagos fajválaszok előre jelzik a környezeti változások együttélésre gyakorolt hatásait.
A mikroműanyagok átlagosan közel 50 részecske/m3 koncentrációban vannak jelen a Dunában.
Az ÖK kutatóinak eredményei szerint a nagy folyók kovaalga-közösségeiben is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány.
Az ÖK kutatói számítógépes szimulációval vizsgálták az örvös légykapó énekét az állati kultúrák megértéséért.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
Sárgadinnyéket tanulmányoztak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).
A Hyalomma rufipes azért érdemel fokozott figyelmet, mert számos veszélyes kórokozót képes terjeszteni, többek között a krími-kongói vérzéses lázt okozó vírust is.
Fenntartható talajművelést segítő rendszert dolgoznak ki a szegedi Karotin Kft-nél.
Már több mint 1,2 millió vetőmagmintát őriznek a 15 éve létesült "ítéletnapi vetőmagbankban".
Több tízezer állatot kellett már lelőni a madárinfluenza miatt, ami egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
Magyar kutató részvételével feltárták a talaj szemösszetételének kulcsfontosságú szerepét a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásában.
Különleges méz segíthet az egyik legagresszívabb, legveszélyesebb tüdőfertőzés kezelésében.
Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói.
A lakosság segítségét kérik a kutatók a kártevők feltérképezésében.
Speciális aminosav javíthatja a hazai pontytermelés mutatóit.
A barlangkutatók erre a felfedezésre biztos nem számítottak.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
Az Európai Unió baromfiimportja 11 százalékkal nőtt, a behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Thaiföldről származott.
Az utóbbi hónapokban már Burgenlandban is felbukkant a myxomatózis, amely az üregi, házi és immár a mezei nyulakat is súlyosan érinti.
Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdaságban igazolta a vírus jelenlétét a Nébih.
Közeleg a karácsony, így egyre több háztartásban bukkanhat fel a tél egyik slágernövénye, a karácsonyi kaktusz is.
