Fenntarthatóság | 2025. március 6. 11:28
Mikroműanyag reggelire: ezt senki nem kerülheti el
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
A régi irányelv helyébe lépő PPWR célja a fenntarthatóság előmozdítása, a csomagolási hulladék csökkentése.
2018-ra a tengeri és édesvízi ökoszisztémákban több mint 114 vízi fajban találtak mikroműanyagokat.
Mind az emberi, mind az állati szervezetekben már alacsony koncentrációban is gondot tud okozni ez a vegyület.
Bár 2026-tól szigorítják a hulladékexport szabályait, addig is jelentős mennyiségű szemetet szállítanak harmadik országokba.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
Egyre több mikroműanyag lepi el a szántóföldeket, ami súlyos fenyegetést jelent a világ élelmezésbiztonságára.
Egy friss tanulmány szerint a palackozott víz műanyag részecskék százezreit tartalmazza.
Fél év alatt tűntek el a komposztált zacskók a Humusz és a Greenpeace vizsgálatában.
A kötelező visszaváltás miatt 50 forinttal többe kerülnek az üveges, palackos, fémdobozos innivalók.
A mikroműanyagok átlagosan közel 50 részecske/m3 koncentrációban vannak jelen a Dunában.
Még az eddig feltételezettnél is sokkal több a mikroműanyag a víz mélyebb rétegeiben.
Az Európai Bizottság 2022. december 8-án tette közzé az első a zéró szennyezés megfigyeléséről és kilátásairól szóló jelentést.
2024-ben érkezhet az első kötelező nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.
Súlyos problémákat okozhat, ha nem sikerül megállítani a globális felmelegedést.
Az üzemben alkalmazott technológia lényege az, hogy a mezőgazdasági műanyaghulladékot újra felhasználhatóvá teszik.
Haszonállatok húsában, tejében és vérében is találtak mikroműanyagot.
Műanyag csomagolás helyett ehető bevonat kerülhet a snack uborkára.
Itt a Kométa nagy terve.
Elképesztően sok műanyagot használnak a mezőgazdaságban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.