Idegen halak jelentek meg a Körösben: hamarosan máshol is felbukkanhatnak
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
Egy olyan különös, eltorzult külsejű halat talált egy horgász Délegyházán, amit egyszerűen nem tudott hova tenni.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
Amurgébet és márványrákot is találtak a Magyar Haltani Társaság szakemberei a Rákos-patak vízrendszerében.
Már nemcsak a Dunában, de a Tisza vizében egyre feljebb terjeszkedik a csupasztorkú géb.
Az idei közönségszavazás során magabiztos győzelem született, az első helyezett a voksok közel felét megkapta.
A magyarországi őshonos halak ismertebbé tétele, népszerűsítése érdekében idén immár 15. alkalommal lehet szavazni az év halára.
Peruban és Bolíviában őshonos hal bukkant fel a Hévízi-tóban, de nem magától úszott idáig.
A lápi póc, a sügér és a selymes durbincs közül fogja valamelyik elnyerni az év hala címet jövőre.
Magabiztosan győzött a bodorka.
Már lehet szavazni a 2022-es Év halára.
A Kis-Balatonból kifogott busának nem a mérete volt a legfeltűnőbb.
Az angolna, a jászkeszeg és a fürge cselle versengenek a megtisztelő címért.
A rejtélyes fogást a Magyar Haltani Társaság tudta csak azonosítani.
A német bucónak úgy tűnik nem sok esélye van.
A balin nyerte a közönségszavazást.
A balin, a domolykó és a kövicsík közül lehet választani.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.