Itt a nagy kérdés: tényleg kevesebb húst fogunk enni a jövőben?
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
A legfrissebb előrejelzések szerint további húsdrágulások várhatók Magyarországon.
Az előrejelzések szerint csökkenni fog a sertés- és marhahús iránti kereslet az Európai Unióban.
Mijazakiban termelik a legjobb vagjumarhahúst, Kagosimában tenyésztik a legjobb vagjubikát.
Elképesztően magas összegeket hagyhatunk ott egy vásárlás során a magyar henteseknél.
A globális marhahús-kereslet idén meghaladja a kínálatot.
Emelkedtek a nemzetközi élelmiszerárak januárban.
Így enyhítené az ország a klímavészhelyzet hatásait.
A baromfi- és a sertéshús után lassan a marhát is utoléri a drágulás.
A wagyu marháknak saját olimpiájuk is van.
Nem fogyasztanak sokat a libából a magyarok.
A cél az ellenőrzött húsmarha termékek népszerűsítése.
Fülsüketítő rajzásra készülnek.
Hiába a kiváló minőségben felnevelt állatok, javarészt külföldre kerülnek.
Pánikhangulat a húsmarha-tenyésztés és a marhahúsfogyasztás körül.
Nem is ismerjük a különbséget - egy származási megjelölés segítene
Már csak a hazai marhahúsfogyasztást kellene növelni.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.