Az őszi műtrágyázás során a foszfor és a kálium pótlása elsődleges jelentőséggel bír. Aszályos időszakokban különösen fontos, hogy ezek a tápelemek rendelkezésre álljanak a talajban.
Napjainkban egyebek mellett lépést kell tartanunk a klímaváltozással, a gazdasági és a piaci környezet változásával.
Új típusú lézerszkennert fejlesztettek ki német kutatók a mezőgazdasági robotok számára.
A növényi stresszt okozó emberi eredetű szennyezések növekedésére és egészségére gyakorolt hatását vizsgálják magyar szakemberek.
Szeptember hónapra is akad adminisztratív tennivalója a gazdálkodóknak, illetve bizonyos határidők megtartására is ügyelni kell.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – V. rész
A vízhiány várhatóan a következő években is velünk marad, érdemes felkészülni a védekezésre.
A szezon alakulására jellemző változékony időjárás ellenére az ágazatnak részben sikerült felépülnie az előző szezonban elszenvedett súlyos csapásból.
A betakarítás még augusztus elején is intenzíven folyik, de a sárgarépa már 10%-kal olcsóbb, mint tavaly.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács idén nettó 171 ezer forintos tonnánkénti tájékoztató árat hirdetett az őszi kalászos vetőmagokra.
Sok esetben nem a nitrogén és a foszfor hiánya a meghatározó oka növényeink nem megfelelő fejlődésének, hanem a mező- vagy mikroelemek hiánya.
Hazánkban az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
A termőtalajok káliumtartalma kulcsfontosságú tényező az eredményes növénytermesztés során.
Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy lássuk, az árak nagyon átrendeződtek itthon.
A gazdaság nagy részét már régóta precíziós technológiával művelik, a gazda saját bevallása szerint az elsők között vezette be ezt az irányt itthon.
Az ürömlevelű parlagfű talán az egyik legismertebb gyomnövényünk, a legtöbb növényi kultúrában jelentős kárt okozhat.
Egyedülálló élménygazdaságot alakítanak ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A hazai dísznövényexport szinte teljes egészében (97,6%) öt EU-tagországba irányult - a legnagyobb felvevő Románia volt, amely önmagában a kivitel közel felét adta.
Az egyre durvább aszály, a munkaerőhiány és a változó piaci környezet kihívások elé állítják a hazai gazdálkodókat.
Érdekes belegondolni, hogy amikor például zöldségről vagy gyümölcsről van szó, az emberek többségének fogalma sincs melyik fajtát szereti vagy nem.
Az erdélyi kopó, a magyar vizsla és a kuvasz a történelem során többször a kihalás szélére került, de végül sikerült megőrizni őket.
A szlovén mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában dolgozók fizetése 1280 és 2589 euró (491 000 és 994 000 forint) között mozog átlagosan.
Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
A Magyar Közlöny 36. számában megjelent az agrárminiszter rendelete a ragadós száj- és körömfájás állatbetegség következményeinek enyhítéséről.
