A 2010-es évek elején tapasztalt fellendülés után erősen visszaesett a pálinka forgalma Magyarországon.
Rekordmennyiségű, több mint 2400 minta versenyzett a XV. jubileumi Quintessence Pálinka- és Párlatversenyen.
Idén remekelt a borsodi Sáppusztai Pálinkafőzde a Nemzeti Pálinkakiválóság Programon.
Latorcai Csaba szerint a pálinkafőzés a nemzeti kultúra szerves része.
Terítéken a világ tömény italai a pálinkától a konyakon át a grappáig és a keserűkig.
Nem megszokott gyümölcsökből fognak pálinkát készíteni a pálinkafőzdék a klímaváltozás miatt.
Szeptembertől ismét pálinkamester-képzést indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Zala vármegyében található az ország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 5 hektáron foglalkoznak az egyre megszokottabbá váló gyümölccsel.
Meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni Magyarországon a pálinka kultúráját.
Átadták a Brillante-2024 Nemzetközi Párlatverseny díjait a Gyulai Pálinkafesztiválon.
A pálinka a magyarság egyik fontos védjegye, nemzeti identitásunk és kultúránk része.
A pálinkakészítés nem csupán kulturális, hanem jelentős gazdasági tevékenység is, különösen Magyarországon.
Több százezer forintot bukhatnak a magyar pálinkafőzdék januártól az új szabályozás miatt.
Ha a magánfőzés során nem tartjuk be a szabályokat, akkor akár 200 ezer forintos bírságot is kaphatunk.
Nem kedvez az extrém időjárás idén a pálinkának, vakarhatják a fejüket a pálinkafőzők.
Megkezdődött az idei meggyszezon Magyarországon, a termés nagy része azonban külföldre kerül.
Bár a legtöbben még mindig a hagyományos, jól bejáratott ízeket kedvelik, egyre népszerűbbek a bogyós gyümölcsökből készült pálinkák.
A brutális drágulás komoly gondokat okoz a vidéki pálinkafőzőknek, a minőségi párlatok esetében még 30-40%-os áremelkedés sem elképzelhetetlen.
Egyre kevesebb pálinkát iszunk, rohamosan csökken a fogyasztók száma hazánkban, lépésre készülnek a pálinkakészítők.
Jelentősen megugorhat a pálinka ára Magyarországon, nehéz helyzetbe került ez az ágazat is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.