148 nevező 1366 mintájával kezdődött meg a Brillante-2026 Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
A pálinka előállításában egyszerre van jelen a tudatos fajtaválasztás és a hagyományokra épülő, ugyanakkor folyamatosan megújuló technológia.
A katasztrofális gyümölcsszezon sokat árt a pálinkának is, ráadásul a fogyasztás is egyre csökken.
A pálinkafőzés Magyarországon sokak számára nemcsak hagyomány, hanem szenvedély is, ugyanakkor üzletként fenntartani ma már hatalmas kihívás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint évente csak 86 liter párlatot szabad főzni jövedékiadó-mentesen.
Több mint 460 liter illegális pálinkát és több száz doboz cigarettát találtak egy háznál.
A juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig.
A 2010-es évek elején tapasztalt fellendülés után erősen visszaesett a pálinka forgalma Magyarországon.
Rekordmennyiségű, több mint 2400 minta versenyzett a XV. jubileumi Quintessence Pálinka- és Párlatversenyen.
Idén remekelt a borsodi Sáppusztai Pálinkafőzde a Nemzeti Pálinkakiválóság Programon.
Latorcai Csaba szerint a pálinkafőzés a nemzeti kultúra szerves része.
Terítéken a világ tömény italai a pálinkától a konyakon át a grappáig és a keserűkig.
Nem megszokott gyümölcsökből fognak pálinkát készíteni a pálinkafőzdék a klímaváltozás miatt.
Szeptembertől ismét pálinkamester-képzést indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Zala vármegyében található az ország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 5 hektáron foglalkoznak az egyre megszokottabbá váló gyümölccsel.
Meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni Magyarországon a pálinka kultúráját.
Átadták a Brillante-2024 Nemzetközi Párlatverseny díjait a Gyulai Pálinkafesztiválon.
A pálinka a magyarság egyik fontos védjegye, nemzeti identitásunk és kultúránk része.
A pálinkakészítés nem csupán kulturális, hanem jelentős gazdasági tevékenység is, különösen Magyarországon.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Jelentősen nőtt az új mezőgazdasági gépek beszerzése az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
