A Szent Vincét nem csak a magyar borosgazdák tartják nagyra, Franciaországban, Dél-Németországban és Ausztriában is tisztelik.
A szélsőséges időjárás jelentős mértékben befolyásolta az idei bortermést a Tokaji borvidéken.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar szőlőtermesztők, sokan már a tevékenység felhagyását fontolgatják.
Sokáig fogják még emlegetni a 2024-es évet a hazai borászok, de nem épp jókedvükben.
Kevesebb mennyiséggel, de jó minőséggel kalkulálhatnak idén a bortermelők hazánkban.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
Bár egyre inkább közeledik a szüret ideje, de azért a növények védelméről nem szabad elfeledkezni.
Könnyített feltételekkel részesülhetnek állami fajtaelismerésben a Kárpát-medencei szőlő tájfajták.
Egyre több energiát kell fordítanunk az időjárási szélsőségek szoros követésén alapuló védekezésekre.
A nehézségek ellenére is elégedettek a 2023-as évjáratú borokkal a hazai szakemberek.
2027-ig 71,1 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésre a hazai szőlőültetvények korszerűsítésére.
Egészen kiváló évjárat lehet az idei a Veszprémi Érsekségi Pincészet főborásza szerint.
Jó minőségű borokat hozó, aszús évjárat lehet az idei a borászoknak Tokaj-Hegyalján.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Kiváló minőségű az eddig betakarított borszőlő a villányi borvidéken, még ha a mennyiséget illetően nem is tökéletes minden.
gyümölcsök egy ideje elég borsos áron kaphatóak szezonjukban is, nincs ez máshogy a szőlővel sem.
Ahogy a déli féltekén megkezdődik a csemegeszőlőszezon, a globális csemegeszőlő piac érdekes szezon elé néz.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítására november 2. és 30. között lehet egyéni tervet benyújtani.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
