Ez történik egy Velencei-tónyi szennyvízzel Magyarországon: itt az igazság
Űrhajókon is használt megoldással 30–50 százalékkal csökkenthető a szennyvíztisztító telepek energiaigénye.
Űrhajókon is használt megoldással 30–50 százalékkal csökkenthető a szennyvíztisztító telepek energiaigénye.
A volt köztársasági elnök szerint egy magyar fejlesztés meg tudja oldani Afrika ívóvíz- és szennyvíztisztítási problémáját.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
Nagy István agrárminiszter Németbányán a helyi egyedi szennyvízprojekt átadásán beszélt a projektről.
A Velencei-tó vízpótlására természetes és mesterséges megoldásokat vizsgálnak, köztük a tisztított szennyvíz bevezetését is.
Emberi vizelet lehetne a szintetikus műtrágyák alternatívája - a talajbaktériumok nem ellenkeznek.
Bánkon új, térségi eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító telep létesül, és bővül a szennyvízcsatorna-hálózat.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
A tisztított szennyvíz kulcselem lehet a jövőben az agrár- és vízgazdálkodásban.
Többféle megoldás is létezhet az egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány kezelésére?
Emberi hatásokra komoly változásoknak indult a magyar tenger, hiszen az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni.
Évi több ezer milliárd forintot spórolhat Magyarország a szennyvíz újrahasznosításával.
Fontos támogatást kap a hazai élelmiszeripar.
Hazai vállalatok újítják meg a Zöld-foki Köztársaság vízgazdálkodását.
A folyóinkban már ott van a mikroműanyag.
A köztársasági elnök egy online konferencián beszélt erről.
2020. április 3-ig nyújthatók be a támogatási kérelmek.
A kistelepüléseken.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.