Kritikus pontok a kukoricatermesztésben: ezekre nem árt odafigyelni
A kukoricát úgy ismerjük, mint foszfor-, kalcium- és magnéziumigényes növény, ugyanakkor a cink, a bór, a kén és a nitrogén is kiemelt szerepet játszik a fejlődésben.
A kukoricát úgy ismerjük, mint foszfor-, kalcium- és magnéziumigényes növény, ugyanakkor a cink, a bór, a kén és a nitrogén is kiemelt szerepet játszik a fejlődésben.
Ezeket kell tudni a gazdálkodási napló benyújtási folyamatában megjelent könnyítésekről.
Megváltoztak az „AKG felhívás” és az „ÖKO felhívás” dokumentációjának benyújtására vonatkozó határidők.
Kiemelten fontos, hogy az ember a megfelelő időben gyűjtse be a levélanalízisre szánt mintákat!
Több ezer, a mezőgazdaság iránt érdeklődő gazdaság jutott forrásokhoz.
Fontos tájékoztatót adott ki a Nébih.
Már ezen területeken is kell talajvizsgálat.
Megváltozott a jogszabályi környezet.
Ezek az új szabályok vonatkoznak a bioüzemanyagok alapanyagainak termesztésére.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket mindig be kell tartani!
A VP AKG/ÖKO támogatások esetén kötelező tápanyaggazdálkodási-tervet készíteni!
Most kell elvégezni az igényelt támogatásokhoz kapcsolódó feladatokat.
Mától a nitrátérzékeny területeken is megkezdődhet a trágya kijuttatása.
Január 31.: jogvesztő határidő.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.