Kétmillió óra a vadonban, 800 megvédett haszonállat: három évig figyelték a hazai nagyragadozókat.
Indul az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is, ezért fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk a rossz megoldásokkal.
Negyven újabb vándorló, vadon élő fajt helyeztek védelem alá.
Indul a nevezési szakasz az Év Fája versenyben, a különleges példányokat keresik a szervezők.
A leánykökörcsin védett faj, amelynek természetvédelmi értéke példányonként tízezer forint.
A halállományok megóvása nemcsak természetvédelmi, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is.
A tettesek eddig sokszor megúszták, ezen változtathat a hatóságok összehangolt fellépése.
A Kócsagvár Látogatóközpont korszerűsítésére és egy természetvédelmi központ létrehozására kerül sor.
6335 hektárral, 11 százalékkal bővült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
A WWF Magyarország megbízásából készült országos reprezentatív kutatás rávilágít egy súlyos ellentmondásra.
Az őshonos ökoszisztémát egy veszélyes, agresszíven terjeszkedő betolakodó fenyegeti.
Június 30-ig tart az MME tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtése.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
Az erdőre legtöbben úgy tekintenek, mint a faanyag forrására vagy a túrázások, kirándulások helyszínére, pedig ennél többről van szó.
Az aktív, hódok által lakott vizes élőhelyek a tájban tárolt összes szén akár 23 százalékáért is felelősek lehetnek.
Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
A MME szerint a lakosság minden tagja sokat tehet a pincék és vízóraknák fogságába esett békák megmentéséért.
Idén rengeteg kérész menekülhet meg, mivel végre fénysorompó került a Megyeri hídra is.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
Tragikus a helyzet, ez lehet a magyar kukorica legsúlyosabb éve.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
