Kiderült az igazság a Velencei-tóból eltűnő vízről: ez durva
2026. június 20-án az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alatta van a 2022. szeptemberében mért, korábbi legkisebb vízállásnak.
2026. június 20-án az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alatta van a 2022. szeptemberében mért, korábbi legkisebb vízállásnak.
Az AKG programban részt vevő Magas Természeti Értékű Területeknél több dologra is oda kell figyelni kaszáláskor.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz.
Mintegy tizenegy kérdésben foglalták össze a hazai horgászat legfontosabb problémáit.
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek.
Szokatlanul alakul az idei tiszavirágzás, új felfedezés is született a faj különleges viselkedéséről.
Friss adatok szerint 1991 óta több mint felére csökkent a kontinens gyepeken élő lepkéinek állománya.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Újabb fontos lépést tettek a Balaton őshonos élővilágának megőrzéséért, több ezer előnevelt menyhal került a tóba a napokban.
A vizekben elveszített, elhagyott vagy eldobott horgász- és halászeszközök világszerte komoly terhelést jelentenek az élővilág számára.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az elpusztult halak között jelentős számban találtak ezüstkárászt.
Megkezdődött a Tisza virágzása, tilos a védett állatok élő vagy elhullott példányainak gyűjtése!
Dánia új kisebbségi kormánya gyökeres reformot hirdetett meg a sertéságazatba, jön a szigorítás.
Az erdőkben tapasztalható környezetszennyezésekért már nem a kirándulók a felelősek.
A súlyos aszály és a tartós csapadékhiány miatt teljesen kiszáradt a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik különleges rétje.
Átmeneti fakitermelési moratóriumot vezetnek be a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű állami erdők egy részében.
Megállt a tömeges halpusztulás, de a kirándulóknak még figyelniük kell a tó környezetére.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Az állatvédelem Magyarországon az egyik legerősebben érzelmi alapon működő társadalmi ügy, miközben a felszín alatt egy sokkal bonyolultabb rendszer működik.
Szitakötőket, sáskákat, lepkéket és egy ultraibolya fényben fluoreszkáló pókfajt fedeztek fel kutatók.

Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A kiszáradó patakok, az eltűnő fajok és az átalakuló élőhelyek egy egész ökoszisztéma sérülékenységére figyelmeztetnek.
A kedvezőtlen hatások mérséklésében kiemelt szerepe van a megfelelő takarmányozási stratégia kialakításának.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.