Színt vallottak a magyar borászok: lerántották a leplet a hazai szőlőről
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
Komoly problémát jelent a magyar borászatoknak, hogy a jelenlegi visszaváltási rendszer az egyutas palackokra koncentrál.
Még bírja a szőlő a szárazságot, de most van az a fázis, amikor a legnagyobb szüksége lenne a tőkéknek a csapadékra.
Vegyes a kép a legnagyobb boros cégek tavalyi eredményeinél, Csányi borászata félmilliárdos mínuszban.
Az elmúlt 120 év legszárazabb szüretkezdete az idei.
A száraz, aszályos nyár rányomta a bélyegét a 2021-es bortermésre.
Áremelés jön a Balatonnál: ennek nem fognak örülni a magyar családok.
Finom, jó minőségű hazai borok kerülhetnek a magyarok asztalára jövőre is.
Rohamosan nő a könnyedebb, üdébb borok népszerűsége.
A jövő zálogát a fenntarthatóságban látja a badacsonyi pincészet.
Már szedik a legkorábbi érésű szőlőfajtát, a Csabagyöngyét.
Több tényező is komoly hatással lehet az ágazatra.
Az időjárás és a környezeti feltételek sok szempontból kedveztek a szőlőknek.
Nem tett jót a sok eső a Csabagyöngyének.
Komoly kihívásokat okoz most a termelés szervezése a cégnek.
Nőtt a kereslet a pincészet minőségi borai iránt.
Nő a kereslet a közepes és drágább borok iránt.
Változnak a fogyasztási szokások.
Csúcstechnológiával szerelkezett fel a vállalat.
Kevesebb a szőlő, de komoly készletek halmozódtak fel, így lesz mit eladni.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.