Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
A tudatos kerttervezés egyik legizgalmasabb területe a növénytársítás, amivel egy jól működő, önszabályozó közösséget hozhatunk létre.
Az elővetemény magkeverékek kiválasztása során egyértelműen a cél határozza meg a növényi összetételt.
Az „életerős talaj” legalább annyira különbözik a kimerülttől, mint az egészséges és a beteg ember.
A (GOSZ) elnöke szerint teljesen át kell gondolni a szántóföldi növénytermesztést és új módszereket kell találni.
Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Unió nem fogja elérni azt a célját, hogy a földterületek legalább 25%-át biogazdálkodásra állítsa át.
Megjelent az Agro Napló szeptemberi száma.
Idén rengeteg gyümölcsnek és zöldségnek jóval hamarabb kezdődött a szezonja Magyarországon.
A növény jobban tűri a hősokkokat és kevesebb csapadékkal is beéri, nem véletlen, hogy nő a vetésterülete idehaza is.
Évtizedekig a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs/szenázs volt a tejtermelés alapja hazánkban.
Az Európai Bizottság néhány területen újragondolta a Közös Agrárpolitika előírásait.
Az oltott zöldségpalánták drágábbak, de többet is várhatunk tőlük, és már a kiskerttulajdonosok is be tudják szerezni őket.
Az EU tanácsa jóváhagyta a közös agrárpolitika felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot.
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.
A gazdálkodók hangulata gyakran nagyon pesszimista, nem ritkán határozottan félnek 2024-től.
A kiskertek növényeit sokféle kártevő támadhatja, ezek egyik csoportja a talajban él, ezért nem egyszerű sem észrevenni, sem fellépni ellenük.
Praktikák, amelyek könnyen megvalósíthatók, és segítenek klímaváltozás-állóvá tenni a kertünket.
Az ökológiai gazdálkodók célkitűzése az, hogy a hazai termőterületek 6,3 százalékáról 25 százalékra nőjön az öko-területek nagysága.
Európában és Magyarországon is stabilan az öt legnépszerűbb zöldség között található a sárgarépa.
Agrárminisztérium: sok lehetőséget kínál az új közös agrárpolitika a 2023 és 2027 közötti időszakban.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
