Új élelmiszer kap Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet: mutatjuk, melyik
Az Agrárminisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2019-ben hozta létre a KMÉ védjegyet.
Az Agrárminisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2019-ben hozta létre a KMÉ védjegyet.
Fontos lehet az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozás a pályázati felhívások értékelésénél.
A KMÉ-védjegy használati jogát három évre kaphatják meg a gyártók és a forgalmazók.
Az élelmiszer-biztonságban számos kihívással nézünk szembe, többek között a növényvédőszerek, a csomagolóanyagok, a jelölés, az élelmiszer-hamisítás elleni küzdelem.
Szinte minden fogyasztó számára fontos, hogy a kereskedelmi láncok polcain minél több magyar termékből tudjanak választani.
Óriási együttműködés indul az őrségi táj gazdagításáért.
Így erősíthetik piaci pozícióikat az élelmiszeripari cégek.
A KMÉ egy olyan védjegy, amely utal az élelmiszerek biztonságára, minőségére.
Lendületben a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer.
Ezek most a legjobbak Magyarországon.
A "Vedd a hazait! Védd a hazait!" mozgalom 50 milliós kampánnyal zárja az évet.
A cél, hogy minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert.
Egyre több borász él a védjegyoltalom lehetőségével.
Együttműködik a minisztérium és a nonprofit társaság.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.