Megérkezett a vihar: kemény jégeső csapott le Magyarországra
Nem csak az óraátállítás miatt sötétedett ma korábban, hanem mert markáns felhők is megjelentek az égbolton.
Nem csak az óraátállítás miatt sötétedett ma korábban, hanem mert markáns felhők is megjelentek az égbolton.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy a kezdeményezés még mindig érvényben van.
Hamarosan átlépünk a téli időszámításba, vasárnap hajnali 3 órakor kell 2 órára visszaállítani az órákat.
A Magyar Alvás Szövetség kapcsolódik a nemzetközi Time Use Initiative (TUI) programjához.
Március utolsó vasárnapja jön, ami egyúttal annyit is jelent, hogy áttérünk a nyári időszámításra.
Az óraátállítás idén sem tűnik el, mert az uniós tagállamok nem tudtak megegyezni a téli vagy nyári időszámításról.
Hajnalban kellene visszaállítani az órákat – de azért ráér ébredés után is.
Vasárnap hajnalban veszi kezdetét a téli időszámítás, de az időjárás messze nem lesz télies.
Március utolsó vasárnapja jön, ilyenkor térünk át a nyári időszámításra, egy órával kevesebb jut idén a húsvétból.
Most még biztos átállítjuk az órát, egészen pontosan vasárnap hajnal 3-kor vissza 2-re.
Vasárnap jön az óraátállítás, de a friss információk szerint már csak néhány évig kell állítgatnunk az órát.
Nem csak az embereket viseli meg.
El akarják kerülni a káoszt.
Van ahol az őszi vetések újravetése már elkerülhetetlen.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.