Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők - mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére - tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeri Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.