MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A következőkben hosszabb idősoron, 2007. január és 2020. június közötti időszakra vonatkozóan ábrázoltuk a nyerstej átlagos termelői árának havi alakulását, illetve egyfajta feldolgozói marzsként, a 2,8%-os zsírtartalmú dobozos tej feldolgozói értékesítési árának és a nyerstej termelői átlagárának havi árkülönbözetét. Az adatok alapján elmondható, hogy általánosságban csökkenő nyerstej árak mellett a feldolgozók jövedelmezősége javul, mivel az árkülönbözet nő, azaz a nyerstej felvásárlási árának csökkenése kisebb mértékben jelenik meg a fogyasztói árakban. A növekvő nyerstej árak mellett viszont a feldolgozók marzsa romlik, az alapanyag áremelkedés csak egy részét érvényesítik a feldolgozók az átadási árakban - természetesen minden egyéb költségelem változását figyelmen kívül hagyva.

Az átlagos árkülönbözet a 2007. január és 2020. június közötti időszak átlagában 59-60 Ft/liter volt, amely viszont 2018 végétől kismértékben emelkedő/stagnáló nyerstej árak mellett is emelkedett és napjainkban historikusan rekord magas szintet, a 74-75 Ft/litert is elérte. A hazai tejfeldolgozók közül az alacsonyabb hozzáadott értéket jelentő tejtermékeket (a folyadéktej mellett ilyen például az ivótej, kefír, tejföl, stb.) gyártók alacsony jövedelmezőség mellett, átlagosan 2-3% körüli EBITDA alapú jövedelmezőséggel működnek. A 2016 után jelentősen emelkedő nyerstej termelői átlagára, a hazai bérnövekedési dinamika mellett jelentősen emelkedő bérköltségek és a gyengülő forint árfolyam miatt dráguló import termékek költségnövekedési mixét a feldolgozók tovább már nem bírták el. A saját jövedelmezőségük csökkenése mellett, a növekvő gyártási költségeket is kénytelenek továbbhárítani az átadási árakban. A két legnagyobb hazai tejfeldolgozó EBITDA alapú jövedelmezősége például a korábbi 2-3%-os sávból 2018-ra a 0-1%-os sávba csökkent, de 2019-ben már ismételten 2% feletti jövedelmezőséget tudtak elérni.
Az emelkedő költségek miatt a hazai tejfeldolgozói ágazatban is egyre inkább előtérbe kerülnek a hatékonyságjavító, automatizációt növelő fejlesztések, amelyek megvalósulása akár csökkentheti a fenti árkülönbözetet is, de a jelenlegi nyerstej ár-, költség- és árfolyamszintek mellett a fogyasztóknak várhatóan a tartósan magasabb tejtermék árszintekre kell berendezkedni.
Szerző: Magyar Attila - Takarékbank Agrárcentrum












