Válaszok a kérdéseinkre: Családi pincészet, erős balatoni kötődéssel!

Takarék Agrár24
A mai blogbejegyzésünk egy interjút tartalmaz, amelyben a balatonlellei Bujdosó Testvérekkel, Ferenccel és Zsigmonddal beszélgettünk, a balatoni bortermelés jelenéről és kilátásairól. Mielőtt az interjú részleteit bemutatjuk, érdemes a hazai borágazatról pár naprakész adatot és tendenciát is áttekinteni.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A 2018-as rekordmennyiség után, 2019-ben világszinten 263 millió hl bor került a pincékbe. A termelés visszaesett a 2014-2018 évek átagára. Terméskiesést elsősorban a nagy európai bortermelők szenvedtek el: Francia- és Olaszország 15 %-kal, míg Spanyolország 24 %-kal kevesebb bort termelt 2019-ben. A magyar adatokban is csökkenés figyelhető meg, 2018-as évhez viszonyítva mintegy 6 %-kal alacsonyabb lett a termelt mennyiség, ami nem feltétlenül baj, hiszen a borfogyasztás nem nőtt számottevően az előző években. (Forrás: HNT, KSH)

2019-ben az átlagnak megfelelő mennyiségű, 3,2 millió hl bor készült hazánkban, ugyanakkor 2011-2018. évek viszonylatában látható, hogy a termőterületek nagyságában és a termelt bor mennyiségében is növekedés figyelhető meg. (Forrás: HNT)

Idén, a tavalyi évhez képest minden borvidéken, így a Balaton déli partján is később kezdődött a szüret. A szárazság, illetve a tavaszi fagy által érintett fajták esetében 15-20 százalékos terméskiesés várható. A minőségre ugyanakkor nem lehet panasz, a leszüretelt szőlő egészséges, így megvan a kiváló évjárat lehetősége. A régiós szőlőárak a tavalyihoz képest alig változtak, jellemzően nem mentek nettó 75 forint fölé. Csak a kurrens fajták, mint a pezsgő alapanyagnak számító Chardonnay, Királyleányka és Szürkebarát árai emelkedtek valamelyest.

Kép: balról Hollósi Dávid a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója, jobbra Bujdosó Ferenc, Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet. (Forrás: Takarékbank Agrárcentrum)

A magyar borágazat külkereskedelme éves szinten 100-120 millió eurót tesz ki, figyelemre méltó ugyanakkor, hogy lédig és palackos borok kivitelében a 2014 óta tartó egyenletes mértékű növekedés.

Családi pincészet vagytok, mikor és miért döntöttetek a bortermelés mellett? Van-e munkamegosztás köztetek, és mára hány generáció vesz részt a borászat működtetésében?

Mondhatom, hogy nagyon jó érzés a 3 generációt együtt látni a gazdaságban sürögni forogni, de az alapokat szüleink fektették le. Ők kezdték ezt a tevékenységet az egyetem elvégzését követően, még a '70-es években. A kezdeti nehézségeket áthidalva, az igazi birtoképítés a '90- es években zajlott. Az évek során a munkamegosztás is folyamatosan alakult ki. Édesapánk továbbra is a szőlőt járja, Feri foglalkozik a borokkal, én pedig az egyéb, azt gondolom kevésbé látványos dolgokkal, mint kereskedelem, pályázatok és pénzügyek. Ahogy említettem, nagy öröm számunkra, hogy már a fiatalabb generáció is beállt már a sorba, az én gyerekeim, Dana és Matyi a kereskedelemben találták meg a helyüket, a legfiatalabb Ferenc pedig még borászinas idejét tölti külföldön.

Mely fajták adják termelésetek gerincét, illetve milyen új fajtákat terveztek telepíteni?

A borvidéken nagyan sok fajta megtalálható és mondhatjuk, hogy jól is érzi magát, azonban úgy gondoljuk, hogy szükség lesz szelekcióra. Mindenképpen szűkíteni kell a fajtaválasztékot, hiszen arra nagyon nehéz marketinget építeni, hogy mi mindent nagyon jól tudunk. Gondolnunk kell a klímaváltozásra is és a betegségek rezisztensé válására. Azt gondoljuk, hogy a kis gondozásigényű, ezért kevesebb vegyszerrel ápolható fajták fognak előtérbe kerülni, mi is ebbe az irányba keresgélünk.

Az előállított termékek elsősorban milyen értékesítési csatornákon jutnak el a fogyasztókhoz és mik a húzó tételek?

A lehető legtöbb csatornán jelen vagyunk, az online tértől a kiskereskedelmi láncokig igyekszünk mindenhol ott lenni. Az utóbbi időben rozéborok enyhe visszaesését tapasztaljuk - ellentétben az európai trendekkel - de a jelenlegi húzófajtánk, az Irsai Olivér ezt a csökkenést jócskán pótolja.

Jelen helyzetben milyen nehézségekkel szembesültök, illetve érinti-e a borok fogyasztását a pandémiával kapcsolatos általános vásárlói hozzáállás? Tapasztaltok-e változást, átrendeződést a fogyasztás terén

Természetesen, mi is sokat töprengtünk március közepén, hogy a Horeca szektor bezárásával komoly piacot vesztettünk és nemigen látszott hogyan tovább. Idővel kicsit normalizálódott a helyzet, a kiskereskedelmi láncokban felpörgött a borvásárlás, az online csatornák is felfutottak, bár eleinte csak igen komoly kedvezmények hatására indult be ez a piac. Mindazonáltal, a Balaton mellett, a nyár folyamán komolyan felpörgött a belföldi turizmus, ami egy időre feledtette a pandémiás helyzetet, ráadásul a nyár és az ősz eleje még túl is teljesítette az elvárásainkat.

Forrás: Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet

Mik a távlati terveitek, milyen fejlesztéseket szeretnétek megvalósítani a jövőben?

Tele vagyunk tervekkel, sokat meg is szeretnénk belőlük valósítani, bár azt szoktam mondani Bátyámnak, hogy - "lehetne a gyerekeknek is hagyni valamit"!

Viccet félretéve, a legújabb projektünk a pezsgő. Az utóbbi időszakban erre készülünk gőzerővel, előrehaladott tervezési fázisban vagyunk már és mondhatom, mindketten nagyon élvezzük. Az első pezsgőink már el is készültek és külön öröm számunkra, hogy a piac is kimondottan jól fogadta az új Bujdosó terméket.

Az interjút készítette: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?