Brutálisan nőnek az élelmiszerárak: ezeket a magyarokat sújtja leginkább a drágulás

agrarszektor.hu
Idén (is) gyorsul az infláció, ám az élelmiszerek az átlagosnál is nagyobb mértékben drágulnak, ami elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket sújtja.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az infláció februárban - az egy évvel ezelőtti mértékhez képest - átlagosan 3,1%-kal emelkedett, ám az élelmiszerek esetében ez elérte a 3,4%-ot. A legtöbb elemző idén 3,5-4% közé várja az átlagos pénzromlást, de ha maradnak a múlt évben látott és az év elején folytatódó tendenciák, s a jelek erre utalnak, akkor az élelmiszer-agrárgazdaság áremelkedése továbbra is megelőzi a legtöbb ágazatot - írta meg a Népszava.

Ez nem jó hír a lakosságnak, hiszen a hazai fizetések jelentős része megy élelmiszerre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése szerint Magyarországon a fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya jelentősen meghaladja az uniós átlagot: a múlt évben az összes háztartás esetében 26,4% volt ez az érték, míg az Európai Unió átlagában csak 16%-ot tett ki. A hazai átlag mögé nézve, KSH számaiból látható, hogy különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat sújtja leginkább az ennivalók drágulása, hiszen a jövedelmükből arányaiban többet költenek élelmiszerekre, mint más csoportok. Míg az EU-ban az élelmiszerek részaránya a fogyasztói kosárban inkább csökkenő irányú, addig itthon az utóbbi 4-5 évben enyhén emelkedő.

Az élelmiszerek változó ütemben ugyan, de folyamatosan drágulnak. Az elmúlt időszak viszonylag gyors áremelkedési hullámát a legtöbb szakértő a takarmányárak emelkedésével magyarázza, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kőolaj ára is folyamatosan kúszik fölfelé, és a tavalyi 10-30 dolláros hordónkénti árhoz képest hamarosan a 70 dollárt ostromolhatja. Ehhez járul a gyenge forint, ami miatt az üzemanyag árak, s ezzel párhuzamosan a szállítási, energia költségek is folyamatosan emelkednek. A gyenge forint és az emelkedő kőolajárak miatt ráadásul az infláció üteme is gyorsulhat.

Az idei termésre most lekötött takarmánybúzáért tonnánként már 60 ezer forint fölötti árat kínálnak, de a malmi búza 64-65 ezer forintért is vevőre találhat. Az árpára, ami 40-45 ezer forint szokott lenni ebben az időszakban, most 54-55, a kukoricára, ami szintén 45 ezres átlagáron kelt el, jelenleg 55-60 ezer forintot is megadnának a kereskedők

- ismertette Raskó György, agrárközgazdász, egy lajoskomáromi mezőgazdasági társaság és integráció vezetője.

Ezek az árak garantálják az alapvető élelmiszerek árának folyamatos emelkedését, akár még 2022-re is áthúzódó hatással lehetnek. A drágulásnak a vásárlóerő szabhat határt, de az, hogy milyen szinten, az az idei terméstől is függ. A téli csapadékhiányt nagyjából 150 milliméterre becsülik, ami nem sok jóval bíztat. Ha nem jönnek a tavaszi esők, az őszi kalászosok hamarosan szenvedhetnek a vízhiánytól. Az pedig ronthat a hozamokon.

A gabonaárakat nem csak a nagy európai gabonatermelőknél, Franciaországban, Ukrajnában, Romániában, illetve az USA-ban, Kanadában tapasztalható gondok hajtották fel. A kukorica árát elsősorban az újra lendületet kapott kőolajárak húzták fölfelé, mert ismét megnövekedett a bioetanol iránti kereslet. Magyarországon a bioetanol gyárak a 2,5 millió tonna kukoricát képesek feldolgozni és ez meghaladja a hazai termés 30%-át - tette hozzá Raskó György. A nemzetközi gabonapiacon megjelent vevőként az óriási mennyiségeket is felszívni képes Kína is.

A hazai árakat leginkább a nemzetközi agrártőzsdei árak mozgatják. A magyar gazdák euróban számolnak, de persze forintért adják a terményt, a sertést, baromfit, tehenet. Az élő sertés kilója nem régen még 350-360 forint volt, de a mérvadó észak-rajna-vesztfáliai tőzsdei árak 400 forint fölé billentették. Ez az árváltozás pedig előbb vagy utóbb végiggördül a termékpályán.

A baromfi ágazatban a még meglévő készletek fékezhetik az áremelések ütemét, amit a vendéglátóipar lassú éledezése, a kereslet növekedése indokolna

- fejtette ki Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.

Az árakat azonban nagyban befolyásolja a takarmányárak alakulása, hiszen az önköltség nagyjából kétharmada a táp. A takarmányárak mintegy 30%-ra becsülhető emelkedése a baromfitermelőknél az élőállat előállításának költségeit azonnal 20%-kal emeli. Ha ezt nem tudja tovább hárítani a termelő, akkor sokan tönkremehetnek. A túlélésre nagyobb esélye van a nagyok mellett integrációkban tevékenykedő gazdaságoknak. Mindenesetre az ágazatnak el kell érnie a kereskedelmi láncoknál az indokolt költségnövekedést.

Ugyancsak szemmel kell tartani a madárinfluenza térképet - tette hozzá Csorbai Attila. A legnagyobb veszély a legjelentősebb termelő országokat sújtja, különösen Franciaországot, Németországot és Lengyelországot. Igaz, a nagy számú vágás miatt a magyar termelőknek most javulhatnak az exportlehetőségeik. S ez is arra utal, hogy az olcsó baromfihús is a múlté egyelőre.

A liszt után a kenyér ára is emelkedik

A malom- és sütőiparból érkező hírek is a közelgő áremelkedéseket vetítik előre. A liszt árának 80%-át a búza ára határozza meg, s a tavalyi 55 ezer forintos átlagárhoz képest idén a 70 ezerhez közelít. A malomipar múlt évről átmenő készletei nagyrészt elfogytak, hiszen legföljebb három havi készletet tárolnak a vállalkozások. A dráguló alapanyag áremelésre kényszeríti az iparág szereplőit.

A lisztárak alaposan lemaradtak a gabonáé mögött és ez sok cégnél jelenleg veszteséget okoz - mondta el a Népszavának Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A hazai ellátáshoz szükséges 1,2-1,3 millió tonna kenyérgabona idén is biztosan megterem, és a malmok ebből átlagosan 960 ezer tonna lisztet őrölnek. Az év eleji 7%-os lisztár-emelkedés hamarosan magasabb számra változik, és ma még nem tudni hol állapodik meg 2021-ben.

A hazai malomipar 80%-át hat nagy vállalat fedi le, a három tucat kisebb malomé a fennmaradó 20%. A nagyok túlélési esélyei jobbak, a kisebbek közül viszont az árhullám elsodorhat néhányat. A sütőipar erősen függ a malomipartól, hiszen egy kiló kenyérhez átlagosan 75 dekagramm lisztet használnak föl a pékek. Így közvetlenül a bőrükön érzik a lisztárak alakulását.

Az év első két hónapjában az ágazat 5-7%-os átadási áremelést tudott elérni a kereskedőknél

- jegyezte meg a lapnak Lakatos Tibor a Magyar Pékszövetség alelnöke.

Az üzletekben legkeresettebb félbarna és fehérkenyér ára kilonként átlagosan 300 forint, vagy inkább afölött van, de ez nem marad így - tette hozzá az alelnök. Ha kis lépésekben is, de a sütőipar kénytelen lesz a továbbiakban árat emelni, és erre a szakemberek szerint akár már áprilisban sor kerülhet. Annál is inkább, mert az amúgy is 0-2% közötti profittal dolgozó pékségek közül sokan már veszteséggel termelnek.

A tavaly júliustól három hónapig tartó bértámogatás sok vállalkozást megmentett, de idén egyelőre ilyen lehetőséget nem látunk - mondta Lakatos Tibor. Az ágazatot is sújtotta a járvány miatt bedőlt turizmus és vendéglátás, hiszen voltak olyan pékségek, amelyek szinte kizárólag szállodáknak, vendéglőknek értékesítették a termékeiket, és ők lehetetlen helyzetbe kerültek. A közintézményeknek szállító pékségek is megsínylették a járvány miatti korlátozásokat, s volt olyan vállalkozás, amelyik a termelésének 40%-át veszítette el az elmúlt időszakban.

A fogyasztást ösztönözni lehetne, ha az alapélelmiszerekre megállapított 18%-os általános forgalmi adót (áfa) 5%-ra csökkentené a kormány. Egyelőre ennek az elfogadása sem körvonalazódik. A túlélést segítette még a nulla kamatozású Agrár Széchenyi kártya. Ezt három éves türelmi idővel is föl lehetett venni, ami lélegzetvételhez juttatta az érintett vállalkozókat. Az energia árak, a minimálbér, illetve a kötelező szakmai bérminimum terhei a többi agrárágazathoz hasonlóan a sütőipart is nehéz próba elé állította. Sőt, mivel a pékségek többnyire éjszakai műszakban dolgoznak, a bérköltségek emelkedése miatt, azzal arányosan, még e pótlékok is terhelik a vállalkozásokat.

A kisebb pékségek fennmaradását tovább nehezíti, hogy az egyik legnagyobb hazai sütőipari cég 17,5 milliárd forintos beruházással egy 17 ezer négyzetméter alapterületű új üzemet épít, ami a tömegtermelésben mindenképpen meghatározó lesz. Ez alaposan átrendezheti a piacot, mert a torta nem lesz nagyobb, csak a szeletek elosztása változik

- tette hozzá Lakatos Tibor.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?