Eddig bírták a magyar termelők: elképesztő élelmiszerdrágulás jöhet Magyarországon

Eddig bírták a magyar termelők: elképesztő élelmiszerdrágulás jöhet Magyarországon

agrarszektor.hu
Az állattartás egyik legnagyobb költségtényezője mindig is a takarmányozás volt, így sajnos nincs abban semmi meglepő, hogy az aszály és az orosz-ukrán háború nemcsak a takarmányokat drágította meg jelentősen, hanem a hús, a tojás és a tej árát is megemelte. Külön problémát jelent az energiaárak folyamatos emelkedése is, hiszen az állattartó telepek mindegyikének szüksége van áramra és gázra. A folyamatban az a legijesztőbb, hogy még nem látni, mikor és hol lesz vége.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az állattartásban állománycsökkenésre, valamint az állati termékek további drágulására számítanak a magyar gazdák. Az árak emelkedése mögött ugyanis már nem csupán a takarmányárak drágulása áll, hanem az elszálló rezsi- és üzemanyagköltségek is, illetve a csomagolóanyagok árának növekedése is - olvasható a Telex oldalán. Ahogy Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója korábban az Agrárszektor kérdésére is elmondta, "szinte minden további feldolgozóipari önköltségelem - a logisztika, a vegyszer, a munkaruha, a szennyvízköltség stb. - kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik”

EZ IS ÉRDEKELHET

A szakember szerinte annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban az utóbbi hetekben többször is a gabonaárak enyhe eséséről írtak, Magyarországon nem várható a takarmányárak csökkenése, sőt a legtöbben inkább az árak további emelkedésével számolnak. Ahogy Harcz Zoltán fogalmazott,

a legnagyobb gond Magyarországon a tömegtakarmány-hiány, mind mennyiségben, mind pedig minőségben.

A tömegtakarmánynak a mezőgazdaságban az energiaszegény, nagyobb térfogatú takarmányok számítanak, mint például a fűfélékből és pillangós növényekből álló zöldtakarmány, valamint az ezekből erjesztéssel vagy szárítással készített takarmány is. Az ilyen takarmányoknak különösen nagy szerepük van a kérődzők - köztük a tejelő szarvasmarha - etetésében.

De nem csupán a tömegtakarmánnyal van gond, hanem a takarmányok másik nagy csoportját képező abraktakarmányokkal is. Ide az energiagazdagabb, kisebb térfogatú takarmányok tartoznak, mint a gabonák, hüvelyesek vagy az olajos növények magvai. A búza, az árpa és a tritikálé mellett idetartozik tehát a kukorica és a napraforgó is, azaz az a két növény, amelynek a kínálatát a legsúlyosabban érintette a februárban kitörő orosz-ukrán háború, és a 2022-es aszály is ezeket küldte padlóra.

A takarmányhelyzet ráadásul már a háború előtt sem volt különösebben kedvező, már 2020 végén kilőttek az árak, miután az akkori termés több kulcsfontosságú agrárországban is kedvezőtlenül alakult. Harcz Zoltán szerint jelenleg is csak nagyon drágán lehet szemes kukoricát beszerezni, és a többi abraktakarmány ára is feljebb ment még a tavalyi - eleve magas - szinthez képest is, ráadásul a kedvezőtlen euró-forint árfolyam tovább ront a helyzeten. A Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója úgy látja,

a valódi problémák akkor kezdődhetnek, amikor a tejtermelőknek már az idei, aszály sújtotta és drága takarmányokkal kellene etetniük.

Nem lehet csak úgy lekapcsolni a villanyt

Korábban a legtöbb állattartó legalább egy évre előre próbálta biztosítani a takarmány-alapanyagokat, azaz egy évre előre felvásárolta a termeléshez szükséges teljes mennyiséget. Ez azonban tavaly megváltozott, és ahogy Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstartók és Sertéstenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója fogalmazott,

mivel a 2021-es év teljes egészében veszteséges volt az ágazatnak, így korábbi megtakarításaikat élték fel a termelők - nem maradt elegendő likvid forrás a még tovább növekedett takarmány-alapanyagok beszerzésére.

Szerinte a kedvezményes hitelkonstrukciók néhány sertéstartón tudtak segíteni, de összességében nem oldották meg a likviditási problémát. Idén pedig az aszály tovább szűkítette a takarmánykínálatot. Fitos Gábor szerint mindig hangsúlyozni kell, hogy élő szervezetekkel dolgoznak, olyan biológiai folyamatok zajlanak, amelyek esetében nem lehet egyik pillanatról a másikra lekapcsolni a villanyt vagy elbocsátani a dolgozókat, mert ez nem így működik.

Ideje lenne az európai döntéshozóknak felismerniük, mennyire fontos a lakosság minőségi élelmiszerrel való ellátása, amit itt Európában tudunk megteremteni, és hogy ehhez igenis szükség van az állattartókra, állattenyésztőkre is

- tette hozzá Fitos Gábor.

A szakember szerint a takarmány ára az élősertés árának kb. 70%-át teszi ki, így óriási szerepet játszik az ágazat jövedelmezőségében. A szakember elmondása alapjá a jelenlegi takarmányárak már most is rendkívül magasak. 40-50%-kal növekedett az elmúlt egy évben a hízótakarmány ára, miközben hosszú ideig az élősertés felvásárlási ára egyáltalán nem követte ezt az önköltség-növekedést - óriási veszteségeket könyveltek el a sertéstartók. 2022 márciusában elindult egy felvásárlásiár-emelkedési folyamat, de ez csak arra volt elég, hogy a leghatékonyabban termelő hizlaldák mára a nulla körüli állapotot elérték, de senki sem ezért dolgozik. Erről korábban Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke is beszélt az Agrárszektornak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lecsökkenhet az állatállomány

Dr. Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója is borúsan látja a helyzetet, mint mondta, csak decemberig van megoldva a szálastakarmány-ellátás azokon a területeken, „ahol a leggorombább volt a szárazság”. A szakember szerint már most látszik, hogy sokan visszafogják a termékenyítést, és igyekeznek inkább kivárni a tavaszt, hátha akkor több és jobb takarmány lesz elérhető. Emiatt várhatóan 20-25%-kal is zsugorodhat a magyar juhállomány, főleg tavasszal lesz kevés a bárány. Az állománycsökkenés azonban akár a 30%-ot is elérheti. Kukovics szerint azonban ennek ellenére nem fog nagyon megemelkedni a juhhús ára, de csak azért nem, mert már így is nagyon magas. „Jelenleg is a juhhús a legdrágább állati fehérje” - mondta, éppen ezért csak kisebb áremelkedést lát valószínűnek.

Drágulhat a tojás, a tej, a desszertek is

A többi állati termék viszont biztosan tovább drágul a következő hónapokban, a dráguló takarmány és az energiaárak növekedése a baromfitartókat is sújtja, várhatóan itt is csökken majd az állomány. Szakértők szerint év végére 100 forint környékére drágulhat a most 65-70 forint körüli tojás is.

A tej árának alakulásán is látszik a drágulás, Harcz Zoltán szerint a nyerstej literje 56 %-kal drágult az utóbbi egy évben, és egyelőre nem látni az áremelkedés végét. A szakember úgy látja, hogy az elmúlt 1-1,5 évben az EU-ban és idehaza is egyaránt rekordszintű emelkedést lehetett tapasztalni az árakban. Ez a tendencia igaz a nyerstejre, a fogyasztói folyadéktejekre és a magasabb feldolgozottságú tejtermékekre is. Egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenhet az eladott tejtermékek mennyisége. Ez a csökkenés a magasabb minőségű, drágább, prémium tejtermékeket, például a desszerteket érintheti először - tette hozzá Harcz Zoltán.

A költségek emelkedése miatt a tejtermelő szarvasmarháknál is állománycsökkenésre számítanak, Harcz Zoltán szerint az elmúlt egy évben 2-3%-kal csökkenhetett a tejelő állomány és a tejtermelő telepek száma. Mint mondta, az Alföldön már több telep bezárt, és ez a folyamat fel fog gyorsulni, amint a szűkös tömegtakarmány-készletek elfogynak. A magyar fogyasztók számára nem jó hír ugyan, de a termelők számára könnyebbséget jelenthet, hogy nyugaton a magyar átlagárnál drágábban tudják értékesíteni a tejet. Harcz szerint „tartósan magasabb külföldi árak esetén természetesen egyre több tej kerülhet külföldre. A júliusi hazai átlagár 171 Ft/kg, a kiviteli ár 198 Ft/kg volt.”

A sertéstelepen nem lehet letekerni a fűtést

Fitos Gábor szerint a sertéshús árának is növekednie kell, a takarmányárak mellett ugyanis az energia drágulása is szorítja a termelőket. Ahogy a szakember fogalmazott, értelmezhetetlen az a pluszteher, ami a megnövekedett energiaárak miatt az ágazatra terhelődik. Mint mondta, a sertéstartók tízszeres havi gázszámlákról, hat-nyolcszoros villanyszámlákról számolnak be. A legtöbb magyar sertéstelepen gázzal fűtenek, és ezekben az ingatlanokban nem lehet egyszerűen a termosztát letekerésével költséget csökkenteni, hiszen ezzel a termelés is mérséklődne. Fitos szerint azonban sok sertéstartó nem tudja megfizetni a megemelkedett gázárakat.

Szakértői becslések szerint akár 10-20%-os önköltség-növekedést okozhat a jelenlegi árszint

- mondta Fitos Gábor.

A szakember szerint azonban a veszteségeket nem lehet tovább halmozni. Amennyiben az emberek jó minőségű, európai viszonylatban is magas állatjóléti feltételek mellett felnevelt sertésből készült, friss - és nem több ezer kilométert utaztatott - sertéshúst szeretnének az asztalukra, akkor rendbe kell tenni az ágazat jövedelemelosztását, és a fogyasztói áraknak növekedniük kell.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?