2022. szeptember 20-án találkoztak New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése keretén belül az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, az Afrika Unió, Spanyolország, Németország, Indonézia, Kolumbia és Nigéria kormányainak vezetői, hogy a globális élelmezésbiztonságról, és az annak kapcsán tapasztalható problémákról, illetve ezek lehetséges megoldásairól tárgyaljanak. A vezetői csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket, hogy sürgősen, széles körben és közösen lépjenek fel a világ több százmillió emberének sürgős élelmezésbiztonsági és táplálkozási szükségleteinek kielégítése érdekében.

Mint írták, az élelmezési rendszerek és a globális élelmezésbiztonság kritikus pillanatban van. A világméretű világjárványok, a klímaválság okozta növekvő nyomás, a magas energia- és műtrágyaárak, valamint az elhúzódó konfliktusok - beleértve Oroszország ukrajnai invázióját is - súlyosbították a termelési és ellátási láncokat, és drámaian megnövelték a globális élelmezésbiztonságot, különösen a legkiszolgáltatottabbak esetében.

Az aláíró felek rögzítették, hogy a globális élelmezésbiztonsági problémákat csak úgy lehet leküzdeni, ha a globális közösségen belül közösen, innovatív partnerségeket hoznak létre, beleértve a nemzetközi pénzügyi intézményeket és más kulcsfontosságú érdekelt feleket is. Emellett elkötelezték magukat az ENSZ és a regionális és szubregionális szervezetek, valamint a civil társadalmi szervezetek közötti nemzetközi együttműködés és partnerségi kezdeményezések megerősítése mellett. Mint jelezték, 2022. szeptember 20-ig több mint 100 ENSZ-tagállam támogatta a Út a globális élelmezésbiztonsághoz - Felhívás a cselekvésre című dokumentumot.

A találkozó résztvevői emellett azt is hangsúlyozták, hogy sürgősen és összehangoltan kell cselekedni a 2021-es élelmezési rendszerekkel foglalkozó csúcstalálkozó céljainak teljesítése érdekében, valamint azért, hogy azonnal reagálni kell a felmerülő humanitárius szükségletekre, illetve hogy ellenállóbb mezőgazdaság és élelmezési rendszereket kell kiépíteni. Ez utóbbit az alábbi hét konkrét cselekvési irányvonal mentén képzelték el az aláíró felek:

1. Új, kiegészítő pénzügyi adományok biztosítása a kulcsfontosságú humanitárius szervezeteknek, hogy lehetőség szerint minél hatékonyabban nyújthassanak azonnali életmentő humanitárius segítséget.
2. Lehetőség és szükség szerint természetbeni adományok és a szükséges kapcsolódó költségek biztosítása a kulcsfontosságú humanitárius szervezetek számára az élelmiszer-alapanyagok szállításához és kiszállításához az érintett országok kormányai vagy a humanitárius szervezetek által felmért szükségletek alapján.
3. Az élelmiszer-, műtrágya- és mezőgazdasági piacok nyitvatartása, és az indokolatlan korlátozó intézkedések, például az élelmiszerekre és műtrágyákra vonatkozó exporttilalmak elkerülése, ugyanis ezek növelik a piac ingadozását, és globális szinten veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot és a táplálkozást.
4. A műtrágyatermelés növelésének támogatása, ahol lehetséges és szükséges, a hiányok ellensúlyozása, a műtrágyainnovációk felgyorsítása és kiterjesztése, forgalmazásuk támogatása, valamint a műtrágyák hatékonyságának maximalizálására irányuló módszerek előmozdítása.
5. A fenntartható mezőgazdaság és élelmezési rendszerek támogatására irányuló erőfeszítések felgyorsítása a mezőgazdasági termelékenység erősítése révén, különösen a leginkább érintett országokban, hogy növeljék ellenálló képességüket és támogassák a hazai termelést, adott esetben az igazságos és méltányos energiaátmenet támogatására irányuló erőfeszítések révén is, hogy azok ellenállóbbá és elérhetőbbé váljanak mindenféle méretű termelő számára, beleértve a kistermelőket is;
6. Növelni kell a kutatásba és technológiába történő beruházásokat a tudományosan megalapozott és az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdasági innovációk - beleértve a vetőmagokat is - kifejlesztése és végrehajtása érdekében, amelyek hozzájárulnak a fenntartható és ellenálló mezőgazdasági ágazatok és élelmiszerrendszerek kiépítéséhez.
7. Az élelmiszer-rendszereket érintő piacok, köztük a határidős piacok figyelemmel kísérése a teljes átláthatóság biztosítása érdekében, valamint a globális élelmiszerpiaci fejleményekre vonatkozó megbízható és időszerű adatok és információk megosztása, különösen az érintett nemzetközi szervezeteken keresztül.