Hazánkban az éves virslieladás 34 ezer tonna körül van, jellemzően decemberben fogy a legtöbb belőle - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A koronavírus-járvány óta alapvetően előrecsomagolt terméket választanak a fogyasztók, de a csemegepultos áruk már azelőtt is lényegesen kisebb arányban fordultak elő. Főként hagyományos termékek készülnek, de lehet kapni kis arányban például sajtos, chilis virslit is; különleges, drágább termék a juhbeles, amiből kevesebb is fogy.

A „virsli” tartalmát az Élelmiszerkönyv szabályozza, aminek a tartalma a leírástól eltér, az nem nevezhető virslinek, ezért is találhatók például „rúd”, „szelet”, „pálcika” stb. elnevezésű termékek az üzletekben. A virslire vonatkozó előírások közül a legfontosabb a hústartalom: a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. Ha a hústartalom alacsonyabb, vagy 10 százaléknál több a mechanikailag lefejtett hús a termékben, az már nem nevezhető virslinek. Emellett vásárláskor érdemes figyelni arra, hogy minél kevesebb összetevőből álljon a termék, ugyanis az adalékanyagok a minőség rovására mehetnek.

A frankfurti virsli a vörösáruk leghíresebb képviselője, állítólag már a 13. században is készítették. A húsból prádot készítettek, fűszerezték. A termék összetétele ma is ugyanez, csak a technológia változott. Ezen termék alapján készült a későbbiekben a bécsi virsli, ami az alapja a Magyarországon ismert virslinek. A frankfurti virsli eredetileg csak sertéshúst tartalmazott, míg a bécsi típusúba már marhahús is került. A környező országokban valamilyen formában megtalálható a virsli, vagy ehhez hasonló termék. A virsli népszerű termék, különösen a gyermekes családok körében, és szilveszterkor szinte minden háztartásban megtalálható az ünnepi asztalon.