A kávét Napóleon “intellektuális italnak”, míg La Roque “a parfümök királyának” nevezte. A koffeines ital Afrikából indult hódító útjára, mivel a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. A XVI-XVII. században a Balkán és Észak-Afrika felé terjeszkedő török birodalom vitte magával a kávézás szokását. Az első párizsi kávéházat 1672-ben nyitották meg, míg az első londoni pár évvel megelőzte azt. Az európai piacokra többnyire Alexandria és Szmirna kikötőiből érkezett a kávé - írja közleményében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A kávétermesztést fenyegető elsődleges veszély a globális felmelegedés, az egyre emelkedő hőmérséklet, ill. az egyre gyakoribb és súlyosbodó szárazság. Ugyanis a kávétermelés egyszerre kívánja meg a 15-24 °C fok körüli hőmérsékletet és a kiegyensúlyozott, magas csapadékmennyiséget. Továbbá betegségek és kártevők (pl. kávérozsdagomba, kávészú) is fenyegetik a kávéterületeket. Az éghajlatváltozás hatására az előrejelzések szerint 2050-re a termőterületek fele alkalmatlan lesz kávétermesztésre. Egy tanulmány szerint a vad kávéfajok 60%-át fenyegeti kihalás a természetes élőhelyén, leginkább az erdőket sújtó globális veszélyek miatt. Mindez nemcsak a kávékínálatra és az árakra hat majd negatívan, hanem arra a 125 millió emberre is, akik világszerte a kávétermesztésből élnek.