Jönnek a kötelező akciók: valóban olcsóbbak lesznek az élelmiszerek a boltokban?

Jönnek a kötelező akciók: valóban olcsóbbak lesznek az élelmiszerek a boltokban?

agrarszektor.hu
Bár Franciaországban arról is vita van, hogy hoztak-e egyáltalán érdemi árcsökkenést a fakultatívan kötelező kiskereskedelmi akciók, egy eredményt viszont mindenki elismer: a legolcsóbb termékek elérhetőségével segítettek az alacsony jövedelmű háztartások anyagi helyzetén. Magyarország számára intő jelek is látszanak, mivel a francia inflációt nem törte le a rendszer, sok beszállító árat emelt, hogy bevédje magát a későbbi veszteségektől.

Franciaországban a márciusi 5,7%-ról áprilisban 5,9%-ra emelkedett az infláció. Az Európai Unióval harmonizált fogyasztói árindex alapján mért francia inflációs szint 6,9% volt. Az élelmiszer-infláció 15%-os volt a márciusi 15,9% után. Bár az infláció csökkent, de nehéz lenne ezt a kormány által, a kiskereskedelmi cégekkel közösen végrehajtott infláció-ellenes negyedév (anti-inflation trimestre) néven futó, a magyar kötelező akciók mintájául szolgáló programnak tulajdonítani - olvasható a Portfolio oldalán. Bruno Le Maire gazdasági miniszter ugyanis arról állapodott meg, hogy minden termékkörben kell akciós ajánlatokat tenniük a boltoknak, amelynek legalább 10%-kal kell olcsóbbnak lennie, mint a második legolcsóbb azonos kategóriájú árucikknek. Bár ekkora áresés nem látszik az élelmiszereknél - még az alkategóriákban sem -, de összességében a francia kormány sikerként könyvelheti el a kötelező akciózást, csak épp nem az infláció elleni harcban.

A szegények megélhetési körülményei nem romlottak

A francia kormány szerint a forgalmazói adatok elemzése azt mutatja, hogy a rendszer március közepi bevezetése óta a termékárak mintegy 13%-kal csökkentek. A legtöbb márka önkéntesen alkalmazta ezt a rendszert, hogy az alapvető szükségleti cikkek és mindennapi felhasználású termékek széles skáláján elérhető áron tartsa az árakat. Az a magyar mintában szintén követendő lesz, hogy a francia Verseny-, Fogyasztóvédelmi és Csalás Elleni Főigazgatóság (DGCCRF) aktívan nyomon követi az árak alakulását, és biztosítja a résztvevő márkák által tett kötelezettségvállalások betartását. A DGCCRF a Gazdasági Versenyhivatal francia megfelelőjeként folyamatosan bírságol, ha valótlan akciókat hirdetnének a boltok.

Április végén a mintegy 1700 termék és azok árának referenciáiból álló kosár teljes árában 13%-os csökkenés volt megfigyelhető. Ez tehát jóval nagyobb csökkenés, mint az élelmiszer-inflációnál látott, 15,9%-ról 15%-ra való mérséklődés. De azt mutatja, hogy a legolcsóbb termékeknél egy leárazódás indult el. Bruno Le Maire megerősítette, hogy az inflációellenes negyedévet további egy negyedévvel meghosszabbítják, hogy kezeljék "a galoppáló infláció miatt továbbra is fennálló kihívásokat". A cél az, hogy megállítsák az árspirált, és az alacsony árak fenntartásával megkönnyítsék a fogyasztók helyzetét.

A beszállítókon múlik az infláció

Hogy miért nem érvényesült a teljes termékkörön a kötelező akciózás leginkább annak köszönhető, hogy még azelőtt, hogy élesedett volna a rendszer, az élelmiszeripari beszállítók 10-15%-os áremelést hajtottak végre, amikor a kiskereskedelmi láncokkal szerződtek. Ezzel pedig bevédték magukat az esetleges későbbi költségemelkedésekkel szemben. (Ez egyébként a kiskereskedelmi láncoktól érkező hírek szerint Magyarországon is pont így történik, bár sok magyar beszállítót a külföldi dömpinggel rákényszerítettek, hogy árat csökkentsen.) Most viszont Franciaországban újratárgyalják a szerződéseket, emiatt Le Maire köszönetét fejezte ki az agrár-élelmiszeripari gyártóknak, amiért részt vettek a kereskedelmi egyeztetéseken az árak csökkentése érdekében.

A francia agrár-élelmiszeripari érdekképviseleti szervezet, az Ania bejelentette, hogy az ágazat 75 legnagyobb vállalata még a hónap vége előtt újra tárgyalásokat kezd. Több forgalmazó, köztük a System U, már meghosszabbította az év végéig az inflációellenes negyedévet - számolt be a Capital gazdasági portál. Míg a kormány azt állítja, hogy hét hét alatt átlagosan 13%-os árcsökkenés volt az inflációellenes kosárban, az UFC-Que Choisir fogyasztói szövetség vitatja ezt az elemzést, és egyes márkáknál kisebb áremelkedésre hivatkozik. Szerintük gyakorlatilag 0%-os hatása volt az intézkedésnek az árakra. Bruno Le Maire viszont a BFMTV-nek ezt azzal magyarázta, hogy az UFC-Que Choisir nem március 15-tel, a kötelező akciózás kezdetével kezdi az összehasonlítást, hanem március 23-mal. Vagyis állítása szerint az első héten megtörténtek a leárazások, azóta pedig nem történt emelés. A francia kabinet egyébként a kommunikációjában inkább arra teszi már a hangsúlyt, hogy a szegényebb háztartásokat segítik. Ennek az irányváltásnak köszönhető, hogy most már a kormány adócsökkentéseket is tervez.

A francia minta alapjaiban eltér a magyar tervezettől, amelyben kötelező lesz az akciózás, és az előző harminc nap legalacsonyabb árához képest kell majd leértékelni az alaptermékeket, ugyanis a párizsi kormány elvi megállapodást kötött a legnagyobb kiskereskedelmi láncokkal, és nem kötötte ki az akciók százalékos nagyságát. Azonban a francia példa azért is érdekes, mert már az a tanulság levonható belőle, hogy a nagy láncok összehangolták az akcióikat, nincs egyetlen lánc sem, amelyik lefelé lógna ki az árazásával. Valamint azt is mutatják az eddigi eredmények, hogy az élelmiszerinfláció letörésében a beszállítói, feldolgozóipari oldalnak legalább ugyanakkora a szerepe, mint a kiskereskedelmi szektornak. Hogy a magyar rendszer milyen eredményeket hoz, legkorábban júliusban lehet majd megmondani, mivel a kormány döntése értelmében június 1-től lesz kötelező a legnagyobb láncoknál az akciózás.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?