Újabb nagy élelmiszerdrágulás jöhet júliustól itthon: erre jobb lesz felkészülni

Újabb nagy élelmiszerdrágulás jöhet júliustól itthon: erre jobb lesz felkészülni

agrarszektor.hu
2023. július 1-jén indul az új rendszer, amelyben az egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért praktikusan az eddigi termékdíjfizetés helyett a csomagolóanyagban értékesített termékek gyártói, termelői a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével lesznek felelősek. Egy héttel a bevezetés előtt azonban rengeteg kérdés tisztázatlan még. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az új szabályok az élelmiszergyártóknak évi százmilliárd forintot is meghaladó költségnövekedést jelentenek.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Érdemben nem kapott visszajelzést az Energiaügyi Minisztériumtól a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) bevezetésével kapcsolatban felvetett kérdéseire a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ). Az ügyben illetékes minisztérium ugyanis nem válaszolt a levelükre, de hétfőn a részletszabályokkal kapcsolatban társadalmi egyeztetésre megjelent egy anyag, ami alapján egyes technikai részletekben lehet változás - írta meg a Világgazdaság.

Van egy fajsúlyosabb ügy, ami a gyártók költségeit is érinti, és a jelek szerint a jogalkotó figyelembe vette a FÉSZ javaslatait - mondta el Vörös Attila, a szövetség ügyvezető igazgatója. Ez az, hogy az eredeti tervek szerint az étolajok esetében nemcsak a csomagolás kapna EPR-díjat, hanem maga a termék is. Mégpedig kilónként 36 forintot, ami literre átszámolva kerekítve 33 forint. A FÉSZ szerint ez azért veszélyes, mert az étolaj nagyon sok élelmiszer alapanyaga, és ha a rá kivetett díj beépül a termékek árába, az további költségnövekedést jelent a gyártóknál, és a logika szerint a fogyasztói árakban is megjelenik. A hétfőn megjelent tervezet szerint a jogalkotó ugyanakkor ezt megpróbálja kezelni, így amennyiben az étolajat alapanyagként használják, akkor nem kell utána díjat fizetni. A szövetség megvizsgálta, hogy a megfogalmazás vajon lefed-e minden ilyen esetet. 

Egy év után már nem is export az export?

Ha ezt kezelik is, még rengeteg megoldásra váró dolog marad a tervezett szabályozásban, és az egyik ilyen az export kérdése. Az EPR-rendszer alapján a Magyarországon hulladékká váló csomagolások után fizetik meg a díjat a gyártók, a kibocsátók, illetve a forgalomba hozók. Ami exportra megy, nem itt lesz belőle hulladék, így azzal nincs költsége a hulladékgazdálkodási rendszernek. A termékdíj-szabályozás ezt viszonylag jól is kezelte, ugyanis a cégek el tudták számolni, hogy amit kivittek exportra, azután nem fizettek, illetve visszaigényelhettek már befizetett termékdíjat.

Az újonnan bevezetendő rendszerben viszont nem ezt másolták, hanem egy új megközelítésből fogalmazták újra a dolgot. A FÉSZ szerint viszont az új szabályozás sok cégnek hátrányt okozna, főleg azoknál, amelyek belföldi értékesítési központokkal működnek, az exportot pedig egy leánycégük intézi. Ilyen esetekben a tervezett exportkivétel nem működne jól. Ráadásul van egy egyéves határidő is tervben, amíg ki lehet vinni a terméket, és ha azt akár csak egy-két nappal túllépik, akkor itthon is meg kell fizetniük a díjat, holott a hulladék ebben az esetben sem Magyarországon keletkezik. 

Az EPR-nek ez a része is bonyolult és nehezen könyvelhető, de gyakorlatilag az egész rendszer egy adminisztrációs teher

- tette hozzá Vörös Attila.

A termékdíj nem szűnik meg, csak a díjakat lehet összevezetni, ami azt is jelenti a vállalkozások számára, hogy párhuzamosan kell két különböző rendszert fenntartaniuk az adminisztrációban, ami szintén többletköltséggel jár. A folyamatos adminisztrációs többletteher mellett van egy egyszeri is, az EPR bevezetése ugyanis külön kódrendszert igényel, amit egy-egy gyártónak az összes csomagolt - akár több ezer darab - árucikkére be kell vezetnie a nyilvántartásában. 

Van, ahol a szakértők is tanácstalanok

Azt sem szabad elfeledni, hogy az alapanyagok túlnyomó többsége is valamilyen csomagolóanyagban jön, és a gyártóknak nemcsak a kereskedőknek átadott csomagolt élelmiszerekre kell magasabb díjat fizetniük, hanem a teljes termelési és ellátási lánc mentén a csomagolások minden elemére magasabb költségek rakódnak. Problémát jelent a többutas gyűjtőcsomagolások elszámolása is, amelynek a szabályai nem egyértelműek: ezzel kapcsolatban a szakértők is elemzik még a jogszabályt és a tervezetet, hogy egy raklapra, rekeszre minden egyes adásvételnél meg kell-e fizetni a díjat, vagy elég csak az első alkalommal. 

Vörös Attila ugyanakkor elmondta, hogy a díjakkal kapcsolatban semmilyen egyeztetés nem történt. A FÉSZ jelezte: jó lenne, ha látnák, milyen költségek alapján jönnek ki a díjtételek, mert egy uniós irányelv szerint csak az indokolt költségeket lehet figyelembe venni. Ehhez képest egyszer csak megjelentek ezek a díjak június 2-án, és nem látszik, hogy mi alapján határozták meg azokat.

A technikai részletekkel kapcsolatban sem volt érdemi konzultáció: erről márciusban jelent meg egy társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag, egyhetes határidővel, amire a FÉSZ sok módosító javaslatot benyújtott, azokból azonban érdemben szinte semmit nem vettek figyelembe - ilyen szempontból tehát a hétfői anyag, még ha kevés részletben is, de változást jelent.

Mekkora élelmiszer-áremelés várható ennek hatására?

A legtöbbeket foglalkoztató kérdés nyilván az, hogy az EPR-rendszer mekkora többletköltséget okoz, és az megjelenik-e az élelmiszerárakban. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége a nyilvánosan elérhető díjtételekből fakadó költséggel tud számolni, ezek alapján pedig a teljes általuk lefedett élelmiszeripari ágazatra - amelyben nincsenek benne a szeszes italokat gyártók, így a borászok és a sörgyárak sem - mintegy 100 milliárd forintot meghaladó költségnövekedés kalkulálható. 

Ebben az ügyben minden piaci szereplő választás előtt áll: vagy benyeli a rá jutó költségnövekményt, vagy megpróbálja áthárítani a vevőire. Hogy ki, hogyan dönt, és esetleg milyen arányban vegyíti a két megoldást, az minden szereplőnek a saját döntése

- hangsúlyozta Vörös Attila. 

A lehetséges piaci hatást ugyanakkor jól érzékelteti, hogy a szakértői becslések szerint, ha minden többletköltség egy az egyben megjelenne az átadási árakban, és ez végigmenne a teljes termékpályán, az körülbelül 3 százalékpontos élelmiszeráremelkedést jelentene.

A FÉSZ az EPR-rendszer bevezetésével kapcsolatban, díjtételek június 2-ai nyilvánosságra kerülése után közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaztak: hazai sajátosság, hogy 2023. július 1-jétől nem az állam vagy piaci szereplők által alapított nonprofit irányító szervezet, hanem a Mol által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.

A piaci szereplők eleve hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni, amit az élelmiszergyártók folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára. A megjelent díjtételek igazolták félelmeiket, mert július 1-jétől az eddig erre a célra befizetett környezetvédelmi termékdíj összegének a többszörösét, 3-5-ször, bizonyos esetekben akár 10-szer annyit kell majd fizetniük az egyes csomagolóanyagok után.

Az EU-ban létezik egy „indokolt költség alapelv”, amely alapján a gyártóknak csak azokat a költségeket kell fedezniük, amelyek jogosan, igazoltan, tényszerűen merülnek fel és amelyekben nincsenek indokolatlan tételek. Ezt az alapelvet viszont nem látják érvényesülni a hazai EPR-rendszerben

- tette hozzá Vörös Attila

Szintén magyar sajátosságnak nevezhető az úgynevezett haszonanyagok - vagyis azok, amelyeket tovább lehet hasznosítani, így el lehet adni alapanyagként - szabályozása. Az ezek értékesítéséből származó bevételeket a jól működő EPR-rendszerekben beszámolják, és a gyártóknak annyival kevesebb díjat kell fizetniük. Ez azonban a magyar szabályozásban nem így van, a haszonanyag értéke a koncessziós társaságnál marad. Ez sem motivál az újrahasznosításra, mint ahogyan az sem, hogy a reciklált anyagból készült csomagolóanyag felhasználása után ugyanannyit kell fizetni, mint azután, amelyik újonnan került a rendszerbe. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?