Egyre kevesebb ilyen élelmiszer van a polcokon: mi történik a magyar boltokban?

Egyre kevesebb ilyen élelmiszer van a polcokon: mi történik a magyar boltokban?

agrarszektor.hu
Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint míg az elmúlt néhány évben folyamatosan erősödött a magyar élelmiszerek szerepe a kereskedelemben, ám a piaci jelzések szerint ebben az évben ismét csökken a hazai termékek aránya a polcokon. A hazai termékek választása ugyanakkor nem csak a minőségre jelent garanciát, hanem választásukkal a magyar vállalkozásokat - termelőket és feldolgozókat - is segítik a vásárlók.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Bár az infláció az év végéhez közeledve konszolidálódni látszik, az eddig igencsak jelentősnek mondható áremelkedés miatt a fogyasztók a korábbinál is árérzékenyebbek lettek, keresik az olcsóbb termékeket, sokszor a minőség rovására is inkább az olcsóbb élelmiszereket helyezik a kosaraikba. Mindez a magyar termékek kiskereskedelmi eladásaiban is érezhető visszaeséssel jár. A felpörgő élelmiszer-infláció hatására - a fogyasztáscsökkenésen túl - felgyorsult a diszkontláncok térnyerése, egyre erősödik a saját márkás termékek szerepe a márkázott árukkal szemben, újra megjelentek a különböző helyettesítő termékek, utánzatok - írja a NAK közleményében. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint hazánk európai uniós csatlakozása utáni években folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a polcokon, 2018-tól kezdődően megfordult a trend, s három olyan év is volt, amikor érdemben emelkedett a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban. Ez a kedvező trend ugyanakkor az idén megtört, s újra nyílik az olló a kiskereskedelmi forgalom és a hazai élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítései között.

Noha a magyar élelmiszeripar szereplői a legfontosabb élelmiszercsoportok esetében teljes egészében ki tudnák elégíteni a hazai fogyasztói igényeket, a kiskereskedők gyakorta „elcsábulnak”, ha alacsonyabb import beszállítói árakkal találkoznak. Az importnyomás az elmúlt hónapokban felerősödött. A hazai termékek aránya az idén csökkenő tendenciát mutat a polcokon és a vásárlói kosarakban is, ami azt jelenti, hogy az év egészét tekintve a hazai élelmiszeripari szereplők érdemi piacvesztést kénytelenek elszenvedni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ami az árakat illeti: az elmúlt évben csak a mezőgazdasági termékek, vagyis az alapanyagok esetében 50 százalékos költségnövekedést kellett lenyelnie az ágazatnak, miközben az átadási áraik „csupán” 34 százalékkal nőttek. Ugyanakkor míg 2022-ben a kereskedők hajlandóak voltak engedni a saját árrésükből, úgy tűnik, hogy 2023-ban a visszaeső forgalmat a haszonkulcsok megemelésével próbálja kompenzálni a szektor. Ez azt jelenti, hogy az idén a fogyasztói árak az élelmiszeripar átadásai árainál nagyobb mértékben emelkednek, illetve az átadási árak nagyobb mértékben csökkennek, mint a fogyasztói árak.

A szektor szereplőinek a fogyasztás visszaesése és az import térnyerése mellett további jelentős kihívásokkal kell szembe néznie. Ilyen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) is. Miközben az új rendszer a NAK számításai alapján 120-125 milliárd forintos éves költségnövekedést okoz az ágazatnak, az EPR díjtételét a piaci szereplők nagyon nehezen tudják beépíteni az átadói árakba. A rendszer működésének feltételrendszeréről, annak részleteiről a NAK több alkalommal kezdeményezett egyeztetést a kormányzati szervekkel és a működtetésért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az ágazat rövidtávon sok nehézséggel néz szembe, az élelmiszeripari termelés jövedelmezősége pedig épp abban az időszakban csökken, amikor megjelennek a KAP Stratégiai Terv új támogatásai. A fejlesztési lehetőségekkel ezért vélhetően csak azok a vállalkozások tudnak majd élni, amelyek a jelenlegi nehezebb helyzetben is eredményesek tudnak maradni, ami felgyorsíthatja az ágazatban a konszolidációs folyamatot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint olyan bölcs, tudatos állami piacvédelemre lenne szükség, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozó cégek többsége sikerrel küzdje le a nehézségeket és a jövőre várhatóan növekvő keresletet mind nagyobb részben magyar élelmiszerekkel tudjuk kielégíteni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Megszólalt a Lidl a húsbotránnyal kapcsolatban
Élelmiszer

Megszólalt a Lidl a húsbotránnyal kapcsolatban

Az elmúlt évek eseményei komoly hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére, és ez az oka annak, hogy az áruházlánc kínálatában elérhetők import húsok is.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?