A gabonafélék árindexe februárban 5,0%-kal csökkent és 22,4%-kal került a 2023. februári szint alá. A legnagyobb mértékben a kukorica exportára csökkent a dél-amerikai nagy betakarítási várakozások és az Ukrajna által kínált versenyképes árak közepette, míg a nemzetközi búzaárak főként az Orosz Föderáció dinamikus exportja miatt csökkentek. A rizsfélék nemzetközi ára szintén csökkent februárban, 1,6%-kal - olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mai közleményében. 

Meglepő dolog történik az élelmiszerárakkal itthon: ezt jó, ha mindenki tudja

Egyenesen felrobbantak az élelmiszerárak 2022-2023-ban, azonban tavaly év végén több élelmiszer esetében is csökkenés volt megfigyelhető.

Eközben a FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe januárhoz képest 1,3%-kal csökkent, és 11%-kal múlta alul a 2023. februári értéket. A nemzetközi szójaolajárak jelentősen csökkentek a dél-amerikai szójabab bőséges terméskilátásai miatt, míg a napraforgó- és a repceolaj árát lenyomták a nagy globális exportkészletek. A pálmaolaj világpiaci ára februárban a szezonhoz képest alacsonyabb termelés miatt kismértékben emelkedett. A cukor árindexe ezzel szemben februárban 3,2%-kal emelkedett. Az emelkedés tükrözte a következő időszak termésével kapcsolatos aggodalmakat Brazíliában az aszályos időszakot követően, valamint a két vezető exportőr ország, Thaiföld és India termelésének várható csökkenését.

A húsfélék árindexe 1,8%-kal emelkedett januárhoz képest, a baromfihús jegyzése emelkedett a legnagyobb mértékben, amelyet a marhahús követett, amit az ausztráliai szarvasmarhaexportot megzavaró heves esőzések befolyásoltak. Enyhe emelkedést mutatott a sertéshús ára is a magasabb kínai kereslet és a szűkös nyugat-európai kínálat miatt. A birkahús nemzetközi ára részben az ausztráliai állománycsökkentést követő rekordtermelés miatt csökkent. A tejtermékek ára 1,1%-kal emelkedett, az ázsiai vásárlók vaj iránti megnövekedett importkereslete okán. A tejpor- és a sajt ára kismértékben, de emelkedtek. 

Óriási razzia indul Magyarországon: bárhol lecsaphat a hatóság

Az országos ellenőrzés hagyományosan a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó élelmiszerek köré fonódik.

Új előrejelzések a globális gabonafélékre vonatkozóan

A FAO közzétette új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentését is, amelyben valamelyest növelte (2 840 millió tonnára) a 2023-as globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzést, valamint számos új előrejelzést közölt még. A világ gabonafelhasználása a 2023/24-es szezonban a jelenlegi előrejelzés szerint eléri a 2 823 millió tonnát, ami 1,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest, ami főként a kukorica és a búza fokozott takarmány-felhasználásának köszönhető. A globális gabonakészletek várhatóan növekedni fognak, ami teljes egészében a szemesterményeknek köszönhető. A globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya pedig az előrejelzések szerint az év végén „kényelmes” 31,1%-os szinten lesz, szemben a korábbi 30,9%-kal.

A gabonafélék globális kereskedelme az előrejelzések szerint 1,3%-kal is bővülhet az előző évhez képest, amit az ukrán kukoricaexport javuló kilátásai és a kínai kereslet erősödése is segít. A FAO közzétette továbbá a 2024. évi globális búzatermelésre vonatkozó előzetes előrejelzését, amely 797 millió tonnát mutat, ami 1,0 %-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Az alacsonyabb búzaárak miatt 6%-kal zsugorodott az őszi búza termőterülete Észak-Amerikában, ahol ennek ellenére emelkedhet a kibocsátás az erre vonatkozó pozitív kilátások miatt. A kedvező időjárási körülmények szintén alátámasztják a 2024-es búzatermelés növekedésére vonatkozó várakozásokat az exportnagyhatalomnak számító Oroszországban, valamint Kínában, Indiában, az Iráni Iszlám Köztársaságban, Pakisztánban és Törökországban.

Súlyos kijelentést tett Ukrajna az uniós gabonaszállítások kapcsán

Ukrajna elfogadná az uniós kereskedelem korlátozását, de komoly követelése van ezért cserébe.

A konfliktusok fokozzák az akut élelmiszer-bizonytalanságot

A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő legújabb, szintén ma közzétett a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló jelentése szerint a konfliktusok és a kedvezőtlen időjárás tovább súlyosbítják az éhezést 45 olyan országban, amely amúgy is külső élelmiszersegélyre szorul. A közel-keleti, valamint a nyugat- és kelet-afrikai konfliktusok riasztóan magas szintre emelik az eleve rendkívül súlyos élelmiszer-bizonytalanságot - áll a jelentésben, amely szerint a Gázai övezet teljes lakosságának helyzete nagyon aggasztó. A széles körű száraz időjárás várhatóan súlyosbítja az élelmezési helyzetet Dél-Afrikában.

Bár a 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő ország összesített gabonatermelése 2024-ben várhatóan szerény mértékben nőni fog, a 2023-ban összegyűlt alacsony termés és a szűkülő készletek miatt több szubszaharai ország importigénye megnövekedett. A 2024. évi gabonafélék betakarítása áprilisban kezdődik Dél-Afrikában, ahol az El Niño időjárási jelenséggel összefüggő széles körű és elhúzódó csapadékhiány jelentősen csökkentette a termelési kilátásokat. Malawi, Mozambik, Zambia és Zimbabwe kulcsfontosságú termelési övezeteiben tavaly november óta a csapadék mennyisége nem érte el az átlagos csapadékmennyiség 80%-a, ami alapján ezeknek az országoknak a 2024/2025-ös gazdasági évben várhatóan növekedni fog a gabonaimport-szükséglete.