Az öt legnagyobb hazai sörgyártó adatai alapján a belföldi kiszállítások 10 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakától, ami a Covid-időszakban tapasztalt visszaeséshez mérhető csökkenés - nyilatkozta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. A legnagyobb visszaesést a különleges söröknél mérték, ahol mintegy 20 százalékkal csökkent a forgalom, míg a hazai gyártású prémiumsöröknél csak 5 százalékos volt a csökkenés.
Ilyen új sörök lephetik el a boltok polcait: te kipróbálnád őket?
A vendéglátóhelyi értékesítés különösen súlyos veszteséget szenvedett: míg 2019-ben a teljes sörforgalom 30 százaléka kötődött a vendéglátáshoz, 2025-re ez az arány 20 százalék alá süllyedt. Ez mintegy 850 ezer hektoliterrel, vagyis körülbelül 166 millió korsóval kevesebb csapolt sört jelent a korábbi időszakhoz képest.
A kisüzemi sörfőzdék is érzékelik a piac átalakulását. A MONYO tapasztalatai szerint a vásárlók árérzékenyebbek lettek, csökkent az impulzusvásárlások száma, és inkább a jól ismert, bevált termékek felé fordulnak. A HopTop Brewery szerint nem elsősorban mennyiségi, hanem szemléletbeli változás történt: az alkoholfogyasztás általánosan csökken, különösen a fiatalabb generációknál, akik inkább az alacsonyabb alkoholtartalmú vagy alkoholmentes söröket keresik.
Kiderült az igazság az alkoholról: nem úgy van, ahogy rengetegen hiszik
A Rizmajer Sörfőzde 2025-ben meg tudta tartani vásárlóinak számát, de az egy vásárlásra jutó költés csökkent. A Szent András Sörfőzde borúsabb képet fest: gyenge keresletet tapasztaltak, miközben folyamatosan zárnak be vendéglátóhelyek és kisebb boltok, ami intenzívebb értékesítési munkát követel a forgalom szinten tartásához. A kisüzemi főzdék számára 2025-ben a legnagyobb kihívást a piac szűkülése és a fizetőképes kereslet csökkenése jelentette. Emellett komoly problémát okoztak a magas alapanyagárak, különösen a gyümölcsök drasztikus drágulása, a tartósan magas csomagolóanyag-költségek, a logisztikai nehézségek és a növekvő munkaerőköltségek.
A nagyüzemi sörgyártók szerint a minőségi irányváltás javította a szektor profitabilitását, de a nyereségesség továbbra is erősen forgalomfüggő, így a 2025-ös volumencsökkenés visszafogta a jövedelmezőségi mutatókat. A kisüzemi szektorban 2025 inkább a konszolidáció és a költségfegyelem éve volt. 2026-ra vonatkozóan a nagyüzemi gyártók szerint a költségek emelkedése elkerülhetetlenné teszi az áremeléseket. A visszaváltási rendszerhez kapcsolódó szolgáltatási díjak október 1-jétől emelkedtek: az aludoboznál 6,5 százalékkal, az üvegpalacknál 9,3 százalékkal. Január 1-jétől az infláció mértékével nő a jövedéki adó is, amely egy átlagos alkoholtartalmú, fél literes doboz sör esetében már több mint 40 forintot tesz ki a termelői árban.
Így választanak bort a magyarok: érdekes dologra derült fény
A kisüzemi főzdék óvatosabban nyilatkoznak az áremelésekről. A MONYO 2026 elején biztosan nem tervez áremelést, a HopTop Brewery sem számít drasztikus drágulásra. A Rizmajer Sörfőzde az inflációt nem meghaladó mértékű áremelést tervez a sörszezon kezdetére, míg a Szent András Sörfőzde elkerülhetetlennek tartja az áremelést, elsősorban a növekvő jövedéki adó és a bérnyomás miatt, de a gyenge kereslet miatt ez visszafogott marad.
