Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A jelentés megállapította, hogy 2020-ban a marha- és bárányhús 580-szor több támogatást kapott, mint a hüvelyesek, míg a sertéshús közel 240-szer többet. A tejtermékek eközben 554-szer több támogatásban részesültek, mint a diófélék és magvak. Az EU költségvetésének csaknem harmadát a mezőgazdasági termelők támogatására fordítja, a KAP-források nagy részét pedig a gazdaságok mérete alapján osztják el, nem pedig stratégiai megfontolások szerint. A hús- és tejtermékek - amelyek földterületet használnak az állatok takarmányozására szolgáló növények termesztésére - nagyobb részesedést kapnak, mint a növényi élelmiszerek.
Martin Bowman, a Foodrise kampányfelelőse és a jelentés szerzője szerint az elemzés azt mutatja, hogy az állattenyésztés aránytalan támogatásban részesül, még mielőtt figyelembe vennénk olyan rejtett társadalmi költségeket, mint a környezetszennyezés.
Botrányos, hogy az EU adófizetőinek milliárdos nagyságrendű pénzét használják egy ilyen magas kibocsátású iparág támogatására, miközben a tudósok azt mondják, hogy egészségügyi és környezetvédelmi okokból alacsonyabb húsfogyasztású étrendekre kellene áttérnünk
- nyilatkozta.
Az adatok egy tudományos tanulmányból származnak, amely a 2020-as EU-támogatásokat vizsgálta. A jelentés szerint a hús és tejtermékek 39 milliárd eurónyi támogatást kaptak 2020-ban, a gyümölcsök és zöldségek 3,6 milliárd eurót, a gabonafélék pedig 2,4 milliárd eurót. Anniek Kortleve, a Leideni Egyetem kutatója és a tudományos tanulmány vezető szerzője szerint a reformoknak figyelembe kellene venniük a takarmányon keresztül az állattenyésztésbe áramló támogatások teljes láncolatát, nem csak a közvetlen kifizetéseket.
Elemzésünk azt mutatja, hogy a KAP-támogatás nagymértékben az állati eredetű élelmiszerekre koncentrálódik az általuk biztosított kalóriákhoz képest, míg a növényi fehérjék, mint a hüvelyesek, nagyon kevés támogatást kapnak
- mondta.
Ez annak ellenére történik, hogy "az EU stratégiái egyre inkább a növényi alapú étrendek felé való elmozdulást szorgalmazzák az egészség és a fenntarthatóság érdekében". Donal Murphy-Bokern mezőgazdasági kutató szerint Európa fehérjegazdasága "nem működik fenntartható keretek között". A közegészségügyi szempontok figyelembevétele megkérdőjelezné az állattenyésztés jelenlegi szintjét - tette hozzá.












