2021. május 11. kedd Ferenc

Hírek - Élelmiszer

A termelő és a feldolgozó a legnagyobb élelmiszerpazarló? - Ezt mondják a számok

Leginkább a krumpliból és a gyümölcsökből dobunk ki sokat, de az élelmiszer legnagyobb hányada már a csomagolás és a szállítás során megsérül, ezért eladhatatlanná válik. A folyamatok rendszeres kontrolljával és jobbításával a pazarlás csökkenthető lenne.
 
 

Az Élelmezésügyi Világszervezet adatai szerint világviszonylatban a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész az élelmiszerlánc valamely szakaszában. A Fusions 2016-os becslése szerint az Európai Unió tagállamaiban az élelmiszerhulladékok 11%-a az elsődleges termelői ágazatban, 19%-a a feldolgozóiparban, 5%-a pedig a kereskedelemben keletkezik. Vagyis

az összes élelmiszerhulladék közel egyharmada a termelői és a feldolgozóipari oldalon keletkezik.

Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Hazai kutatási eredmények szerint évente ez 68 kg fejenként, amelynek majdnem a fele elkerülhető lett volna. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Európai Unió LIFE Környezetvédelmi alprogramjával és az Agrárminisztériummal együttműködve hirdette meg a Maradék nélkül programot, amely az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerhulladék termelésének csökkentése érdekében szemléletváltást sürget és egyben jó példát is mutat.

Európa takarékosnak számít

A világon a megtermelt gabonafélék 30%-a hulladékként végzi, Európában a termelés és a feldolgozás során a gabonafélék mintegy 11%-a elvész. Tejtermékeknél világszinten az összes termék 20%-a kerül kidobásra, ez Európa viszonylatában, termelés és feldolgozás tekintetében 5%-os veszteséget jelent évente. Ez számszerűsítve 29 millió tonna elveszett vagy elpazarolt terméket jelent. A kifogott vagy tenyésztett halak és tengeri herkentyűk több mint egyharmada, 35%-a hulladékként végzi, ez az arány Európában 18%-os. A FAO adatai szerint az összes kifogott hal 8%-át visszadobják a vízbe, de ezek többnyire már halottak, haldokolnak vagy súlyosan sérültek.

Hús és hústermékek viszonylatában az egész 20%-a válik hulladékká, ez Európában a megtermelt és feldolgozott húsok 9%-át jelenti. Tejtermékeknél világszinten az összes termék 20%-a kerül kidobásra, ez Európa viszonylatában, termelés és feldolgozás tekintetében 5%-os veszteséget jelent évente. Ez számszerűsítve 29 millió tonna elveszett vagy elpazarolt terméket jelent. A megtermelt és feldolgozott olajos magvak és hüvelyesek 20%-a a szemétben végzi, Európában ez az arány 17%-os.

A gyökerek és gumós növények majdnem felét, 45%-át kidobja az emberiség a termelés és a feldolgozás során. Európában se sokkal jobb a helyzet, a megtermelt és feldolgozott gyökerek és gumósok 38%-a elvész. A másik negatív csúcstartó a gyümölcsök kategóriája. Világszinten a gyümölcstermés ugyancsak 45%-a válik veszteséggé, Európában pedig mintegy a termelt és feldolgozott gyümölcsök 27%-a válik hulladékká. Az Eurostat 2006-os jelentése szerint Magyarország élelmiszer előállító és feldolgozó ipara 11,7 millió tonna élelmiszert termel, amelynek 10%-át, mintegy 1,2 millió tonnát pazarol el.


A csomagolás és a szállítás a legkockázatosabb

Az élelmiszerek megtermelése és előállítása során négy olyan fő okot találhatunk, amely nagyobb mértékű élelmiszerveszteséggel jár. Ezek a csomagolással, a logisztikával, a termékkel szembeni minőségi követelményekkel és a technikai üzemzavarokkal állnak kapcsolatban. A nem megfelelő, vagy sérült csomagolás az élelmiszer megromlását eredményezheti, ilyen esetben az szinte mindig hulladékként végzi. Gyakran akkor is hulladékká válik az élelmiszer, ha amúgy nem lenne semmi baja, de a csomagolása sérült, vagy a termékjelölések egy része vagy egésze olvashatatlanná vált. A kiadvány a technikai üzemzavarok közé sorolja a túltermelést vagy a gyártás folyamatának következetlenségeit, amely szintén a termékek sérüléséhez vezetnek.

Az élelmiszer-előállító egységeknek érdemes rendszeresen felmérnie, a termelés során milyen és mennyi hulladékot termelnek. A hulladék keletkezését a meglevő folyamatok optimalizásával csökkenthetik. Ezek közé tartozik a túltermelés megelőzése és a készletfelhalmozás kerülése. Az üzemzavarok és nem várt leállások során sokkal kevesebb hulladék keletkezik, ha a termelő jó karbantartási tervvel rendelkezik. Célszerű az érzékeny nyersanyagokat minél előbb feldolgozni, amelyhez segítséget nyújthat a FIFO (First In First Out) elv, amely arra ösztönzi a termelőt, hogy mindig a korábban beérkező nyersanyagokat dolgozza fel elsőként. Ha az élelmiszer-előállítás során üzemen belül minél kevesebb szállításra van szükség, azzal megint csökkenthetjük a hulladékkeletkezést.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu