2022. május 26. csütörtök Fülöp, Evelin

Hírek - Élelmiszer

Aggódnak a kiskerláncok: a magyar termelők lehetnek az új törvény nagy vesztesei

Február elsejétől bírságot kaphatnak azok a kiskereskedők, akik több élelmiszer-hulladékot termelnek, mint amennyit az úgynevezett mentési tervükben meghatároztak. A Magyarországon működő áruházláncok szerint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó törvénymódosítás következményeképpen több árukörben is csökkenhet a kínálat. Azonban ha az áruházláncok kevesebbet rendelnek a beszállítóktól, annak végső soron a magyar termelők láthatják a kárát.
 
 

Február elsején lép hatályba az a jogszabályváltozás, amelynek értelmében a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak minimum 48 órával a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt kötelező lesz felajánlaniuk az élelmiszerárut az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek (ÉMK). Az érintett áruházláncok azonban még nem kaptak információt a beszolgáltatás gyakorlati tudnivalóiról még nem kaptak információt sem az Agrárminisztériumtól, sem pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) – olvasható a Világgazdaság oldalán. A portál szerint többen azt is nehezményezték, hogy nem vonták be őket a részletek kidolgozásába, holott a szakmai párbeszéd alkalmas lehetett volna a jó gyakorlatok megosztására.

A kiskereskedelmi vállalkozások egyelőre felmérik, milyen hatással lehet rájuk az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítása

– mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Bár a törvény már a jövő hónapban hatályba lép, az OKSZ főtitkára kiemelte, hogy a legnagyobb élelmiszer-kereskedőknek az első élelmiszerhulladék-csökkentési terveket csak május végéig kell benyújtaniuk. Ez azt jelenti, hogy a törvénymódosítással életre hívott program leghamarabb júniusban indulhat csak el. Azonban a szabályozás a fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem fog vonatkozni.

A törvénymódosítás azokat a kereskedőket érinti, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Csakhogy az ágazat legnagyobb szereplőinek terhei egyébként is nőnek, miután a kiskereskedelmi vállalkozásokra kiszabott különadó maximális mértéke, ugyancsak 2022. február elsejei hatállyal 2,5%-ról 2,7%-ra fog nőni. Ez az adóemelés a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel 100 milliárd forintot meghaladó részére fog vonatkozni. Ebbe a körbe tartozik a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan, a Penny Market és az Aldi is.

Az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentését célzó törvénymódosítás alapját az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése adja, amely szerint világviszonylatban a megtermelt élelmiszer egyharmada soha nem kerül fogyasztásra. Vagyis az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna, Magyarországon pedig 600 ezer tonna élelmiszer vész kárba az élelmiszerláncban. Az áruházláncok ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy az élelmiszer-hulladéknak mindössze 5%-a keletkezik a kereskedelemben, a fennmaradó 95%-ért a szállítók vagy a fogyasztók a felelősök. A mostani törvénymódosítással mégis azok a bolthálózatok lettek bírsággal sújthatóak, amelyek nem készítenek mentési tervet, vagy elkészítik, de aztán éves szinten több mint 2%-kal átlépik az élelmiszer-hulladék tervezett mennyiségét. Az üzletek az élelmiszert karitatív szervezeteknek is felajánlhatják, a jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejárathoz közeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

A 2%-os küszöb kapcsán több nagy áruházlánc is úgy vélekedik, hogy bármilyen kifinomult előrejelző rendszerekkel dolgozzanak is, nehéz lesz garantálni, hogy a megengedett határon belül maradjanak. Különösen akkor, ha változnak a körülmények: például ilyen volt a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a nyitvatartási idő rövidítésére. Azonban a bírság elkerülésére irányuló törekvés azzal is járhat, hogy több árukörben csökkenni a kínálat, mert az üzletláncok kevesebbet fognak rendelni a beszállítóktól. Ha pedig az áruházláncok ezt az utat választják, annak sok esetben éppen a magyar termelők lehetnek a károsultjai.

A magyarok fejenként átlagosan 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelnek egy évben, ennek a fele elkerülhető lenne, vagyis ekkora a pazarlás – erre még az ünnepek előtt hívta fel a figyelmet a Nébih. A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több étel végzi a szemetesben: nem csupán a sütés-főzéssel járó elkerülhetetlen élelmiszer-hulladékokról van szó – mint például a tojáshéj –, hanem sokszor a megmaradt készételek is erre a sorsra jutnak.

Az élelmiszermentést célzó törvénymódosítás kapcsán Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az Európai Unió 2020 tavaszától már lehetővé tette a lejárt minőségmegőrzési idejű, így kereskedelmi forgalomban nem tartható, de emberi fogyasztásra alkalmas termékek karitatív célú felajánlását. Ezzel a kereskedelemben jelentősen megnőtt az élelmiszermentésbe bevonható termékek mennyisége, és szükségessé vált a kapcsolódó újraelosztási rendszer továbbfejlesztése. A fő cél az, hogy a hazai kiskereskedelmi láncokban a jelenlegi évi 60 ezer tonna veszendőbe menő élelmiszerből eddig megmentett 10 ezer tonnányi mennyiséget feljebb tornásszák a létrejövő ÉMK koordinatív közreműködésével. Nagy István ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új központ nem írja felül és nem veszi át az egyes kereskedelmi szereplők kialakult élelmiszermentési intézkedéseit, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben