2022. február 1-jén életbe lép a 7 alapvető élelmiszerre - a csirkemellre, a csirkefarhátra, a sertéscombra, a 2,8%-os UHT-tehéntejre, a búza finomlisztre és a napraforgó-étolajra - bevezetett árstop. Január utolsó napjaiban pedig bekövetkezett az, amitől sokan tartottak: megjelent a húspultokban az import sertéshús - olvasható a Világgazdaság oldalán. A CBA üzletláncban több Príma boltban lehetett találkozni - a kötelező zászlós jelölés miatt a hazai árutól azonnal jól elkülöníthető, spanyol termékekkel. Az árak összehasonlítása már nehezebb, ugyanabból a húsféléből nem szerepelt egyazon pultban magyar és spanyolt termék, mindenesetre a CBA-ban kilónként 899 forintért kínált sertéslapocka az egyik Auchan áruházban akciósan volt 1199 forint, míg a CBA-s, 1399 forintért kínált spanyol csont nélküli sertéstarjával szemben a magyar tarja az Auchanban 1559 forint volt a hétvégén.

- mondta el Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke.

A Lidl és az Aldi tavaly tett ilyen nyilatkozatot, de hozzájuk hasonlósan a magyar tőkehúst preferálja a Penny és az Auchan is, ellentétben a SPAR-ral, a Tescóval és a magyar láncokkal, vagyis a CBA-val, a Cooppal és a Reállal. Éder Tamás kifejtette, hogy a spanyol import megjelenése abból a szempontból is rossz, hogy a többi kiskereskedelmi láncot is hasonló lépésre késztetheti. A szakember azonban leszögezte, hogy a spanyol hús megjelenése az Európában kialakult túlkínálat egyik tünete, tehát nem arról van szó, hogy a spanyolok ennyivel olcsóbban képesek a sertéshúst előállítani, hanem arról, hogy megteltek a hűtőházak, és megindult a termékek bármi áron történő értékesítése, vagyis "kényszerlikvidálása". Az is igaz azonban, hogy az árstop növeli az ilyen lépések kockázatát
- tette hozzá Éder Tamás.

Az ágazat korábban nagy sikerként könyvelte el azt, hogy a 2021-es év második felében - amikor már kialakult a túlkínálat az európai sertéshúspiacon - sikerült elkerülni az importhúsok beáramlását. Ezt mutatják a külkereskedelmi adatok is, hiszen - a januártól októberig tartó időszakban - tavaly kevesebb sertéshúst importált Magyarország, mint egy évvel azelőtt.

A piaci helyzetet bemutatva Éder Tamás beszélt arról is, hogy az év eleji olaszországi afrikai sertéspestis-helyzet kialakulása előtt mindenki abban reménykedett, hogy az idei első félévben egy korrekció fog megindulni a sertéspiacon, és a kínálat igazodni fog a kereslethez. Az Európai Unió legtöbb országából ugyanis arról érkeznek hírek, hogy érdemi állománycsökkenés tapasztalható. Ha ennek eredményeként 1-2%-kal visszaesne a sertés-kibocsátás Nyugat-Európában, az egy magyarországnyi termelés kiesését jelentené, vagyis hatása lehetne a piacon. A csökkenő kínálat emellett reményt adott arra, hogy a valódi önköltségek szépen lassan az élő állat és a hús árába is be tudjanak épülni.

Ezt a várakozást zavarta meg az olaszországi eset, teljesen felkavarva a piacot. Így ahelyett, hogy a korábbi várakozásoknak megfelelő, felfelé mutató árkorrekció történt volna, a német árak még csökkentek is, mégpedig kilónként 3 centtel. A német jegyzés pedig meghatározó a magyar piacon is, hiszen a legtöbb nagy cég szerződéseiben ez a költség valamilyen módon szerepel az árképletben. Magyarországon egyébként kettészakadt a piac, mivel a kelet-magyarországi területeken a nagy román érdeklődés miatt kicsit jobb áron tudják értékesíteni a sertéstartók a nem szerződött állataikat, mint az ország középső vagy nyugati területein. Az élősertés-árak így kilónként 360-420 forint között mozognak.