2020. augusztus 14. péntek Marcell

Hírek - Élelmiszer

Brutális drágulás a magyar boltokban: ezek az élelmiszerek lassan luxusnak számítanak

A statisztika szerint az átlagos éves infláció mindössze 2,9% volt júniusban, az élelmiszerek ára azonban továbbra is messze átlagon felül nőtt, egyes termékek 10-20% feletti mértékben drágultak. A GKI elemzői arra jutottak, hogy a KSH által kimutatott átlagnál gyorsabb lehet a pénzromlás.
 
 

A KSH adatai szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára jóval gyorsabban, 7,8%-kal nőtt, brutálisan drágult például a párizsi, a kolbász (+20,5%), a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs, azaz az idényáras élelmiszerek (+18,1%), a sertéshús (+17%), a cukor (+14,2%), a szalámi, szárazkolbász és sonka (+10,8%). Ugyancsak átlag felett emelkedett a szeszes italok és a dohányáruk ára (+6,7%), ezen belül a dohányáruk 11,1%-kal drágultak. Az üzemanyagok ára májushoz képest nagyon megugrott, az olajárak emelkedése miatt 9,3% volt a drágulás, az egy évvel korábbihoz képest azonban 11,6%-kal lett alacsonyabb az üzemanyagár, gyűjtötte össze a 24.hu.

Egy kiló alma majdnem kétszer annyiba kerül, mint tavaly. Az alma kilogrammonkénti ára 289 forintról 546 forintra drágult (+89%), a citrom 709 forint helyett 1030 forintba (+45%), a narancs 468 forint helyett 667 forintba kerül (+43%),
az olasz felvágott kilója 1650 forint helyett 2090 forintért kapható (+27%), a párizsit 1520 forint helyett 1890 forintért adták (+24%), a sertészsírt pedig (400-500 gramm) 374 forint helyett 449 forintért (+20%). 10-20% között drágult (csökkenő sorrendben) a rövidkaraj, a fehér kenyér, a kristálycukor, a sertéscomb, a paradicsom, az uborka, a gépsonka, a rizs, a zsemle, a pulykamellfilé, a banán, a szárazkolbász.

A sertéspestis és a gyengülő forint hatása

Az inflációt az élelmiszerek húzzák már hónapok óta. Januártól kezdtek a korábbinál jobban emelkedni az élelmiszerárak, márciustól óta pedig átlagban már 8% körülire gyorsult az élelmiszerek drágulása. A GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója, Czelleng Ádám az élelmiszerárak januártól érzékelhető dinamikusabb emelkedését részben a Kínában dúló sertéspestisre vezeti vissza, mivel a kínaiak felvásárolták Európából a sertéshúst, ami masszív áremelkedést okozott az európai piacon. A magyar sertésárak pedig mindig szorosan együtt mozognak az európaival.

A másik tényező a gyengülő forint, ami jelentkezik egyrészt az importáruknál, másrészt a nem import áruknál is, az emelkedő üzemanyagárakon keresztül. Igaz, az idei évben az üzemanyagárak az olaj piaci árának bezuhanása miatt tavasszal jelentősen csökkentek, de az üzemanyagár-csökkenés nálunk jellemzően nem jelenik meg az árakban, azt inkább haszonként megtartják a szállítók, csak az áremelkedést vezetik, át mondta Czelleng Ádám. Januárban a távol-keleti piacokon voltak már korlátozások, akadozott a termékek szállítása, az alacsonyabb kínálat pedig árfelhajtó hatású, ez a magyar árakra, így az élelmiszerárakra is hatással lehetett.

Enni válságban is kell

A koronavírus-válság előtt már 4% fölé kúszott az átlagos infláció, márciustól azonban 3% alá került. Ennek oka a szakértő szerint a keresleti sokk volt. Munkahelyek szűntek meg, bércsökkentések voltak, visszaesett a fogyasztás, ennek hatására csökkenhetett az átlagos fogyasztói árindex. Az élelmiszerárak azonban mindig különleges pozícióban vannak, mert enni mindig kell, mindenkinek, még akkor is, ha éppen válság van. Az egyes termékeknél a szűkülő kínálat is árfelhajtó hatású lehetett. Így fordulhatott elő, hogy összességében csökkenő kereslet mellett mégis nőhetnek egyes termékkörök árai, mint ahogy most kiemelkedően emelkedtek az élelmiszerárak.

Idén még tarthatja magát az erőteljes élelmiszerdrágulás

Az élelmiszerárakon keresztül érzékeli egyébként legjobban a lakosság is az áremelkedést. Ha azt várják, hogy nőnek az élelmiszerárak, vagyis hogy egyre többe kerül nekik az étel megvásárlása, máshol húzzák meg a nadrágszíjat, és kevesebb lesz a megtakarítás is. A GKI arra számít, hogy az idén 8% körüli lesz az átlagos élelmiszerár-növekedés, jövőre azonban 4%-ra mérséklődhet az idei évhez képest az éves élelmiszerár-infláció. Eddig összességében csökkenő kereslet mellett is masszívan nőttek az élelmiszerárak, a közeljövőben viszont arra lehet számítani, hogy visszarendeződik, azaz emelkedik a kereslet, ami szintén árfelhajtó hatású.

Kényszerből átalakultak a vásárlási szokások

A GKI június 25-i előrejelzésében 2020 végére 3% körüli, éves átlagban 3,3%-os inflációt prognosztizált, de megjegyzik, hogy a valóságos áremelkedés ennél nagyobb lehet. A KSH ugyanis az inflációt az úgynevezett inflációs kosár alapján számítja, amiben mindig a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszi figyelembe, és mint megtudtuk, ezen most sem változtattak. A KSH a nemzetközileg elfogadott módszertan és az Európai Bizottság idevágó rendeletei alapján alakítja ki a fogyasztóiár-index számítása során figyelembe vett termékek és szolgáltatások (reprezentánsok) körét és az ezekhez kapcsolódó súlyszámokat. A reprezentánsok és a súlyszámok felülvizsgálatára a tárgyév kezdetekor van lehetőség, adott éven belül módosításra (az összetételhatásból eredő esetleges torzítások elkerülése érdekében) nincs lehetőség. A reprezentánsok körét minden évben a legfrissebb fogyasztási szokásokhoz igazítják, míg a súlyszámok kialakítása mindig a rendelkezésre álló legfrissebb, azaz a tárgyévet két évvel megelőző, a háztartási fogyasztási adatok alapján történik. Mindezek értelmében a reprezentánsok körének és a súlyszámok felülvizsgálatára utoljára 2019 decemberében került sor, ezek a 2020. januári fogyasztóiár-index számítása során léptek először életbe, a legközelebbi módosításra az idei év végén lesz lehetőség. Vagyis a statisztika nem tud számolni azzal, hogy a járvány következtében az egyes termékcsoportok súlya radikálisan megváltozott.

Az üzemanyag-vásárlás súlya (csökkenő árak mellett) például jelentősen csökkenhetett, hiszen a kijárási korlátozás miatt kevesebb üzemanyagot vásároltak az emberek. Egyes vásárlások akár teljesen le is nullázódhattak időlegesen, amíg az üzletek, szolgáltatók nem voltak nyitva, illetve jelentősen csökkenhettek a rövidített nyitva tartások alatt – ez a kereskedelem forgalmi adatain is látszik. Viszont élelmiszert továbbra is vásároltak az emberek, sőt volt egy felhalmozási időszak is, amikor kiugróan sok élelmiszert hordott haza mindenki. Az élelmiszerüzletek forgalmában csak egyetlen hónapban, áprilisban volt egy minimális, 0,4%-os visszaesés.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu