Dr. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára elmondta, hogy az első és legáltalánosabb tévhit, hogy a házi tojás színe sötétebb, mint a ketrecesé. Ugyanis a tartástechnológiának semmi köze a héj színéhez. A szakember elmondta, hogy tojáshéj színét a tojótyúk színe és fajtája határozza meg: a barnás tyúkok barna héjú, a fehér tyúkok fehér színű tojást tojnak - olvasható a HelloVidék oldalán.

A tojás minőségére, sárgájára a takarmányok minősége és a megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (például füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől például pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja. Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni.

- fejtette ki Dr. Molnár Györgyi.

Tehát tévhit az is, hogy a házi tojás sárgája sárgább eleve, attól függ, mivel etetik. Vagyis nem lehet ilyen egyszerűen, szín alapján felismerni a háztáji tojást.

Ketreces? Mélyalmos? Szabadtartású?

Ezek a színek mind előfordulnak a természetben (Forrás: Getty Images)

A magyarok egyik legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, de figyelembe veszik a tojás származási helyét is, viszont sokan nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti valós különbségekkel. Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségi tojást állítanak elő: finomabb tojás lesz a szabadtartásos, miközben ez jóval inkább az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem a tartástechnológiától.

Mégsem mindegy, milyen tojást vesz az ember. A tojásszakma 3+1 féle tartást különböztetnek meg:

EU-konform ketreces - A tojáson található jelölő kódja 3.

Ez a nagyüzemi ketreces tartással kifejlesztett rendszer, amelyben a tyúkok összezárt elemek között (minimálisan 750 négyzetcentiméter) élnek, rendszerint egymás fölött elhelyezve. Még 2012-ben, a magyar tojástermelők jelentős hányada a korábbi hagyományos ketreces tartásról áttért a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára: az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki.

A EU-szabályozás szerint 1 négyzetméterre 6 tyúkkal lehet számolni, 4 m2/tyúk kifutó területtel. Ülőrudat, karomkoptatót és fészket írt elő, de az állatok nem mehetnek ki a ketrecből. A ketreces tartásban élő tyúkok jellemzően előre bekevert takarmányt kapnak. Az állat csőrét 10 napos koráig lecsípik, mert az ingerszegény környezet kedvez a bántalmazásnak.

Az EU-konform ketreces tartástechnológia viszont - hívja fel rá a figyelmet a Tojásszövetség - a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli.

Mélyalmos (alternatív) - A tojáson található jelölő kódja 2.

A tyúkok ebben a tartási módban is zárt térben élnek, nem mennek ki a szabadba, de nem korlátozottak a mozgásban, szabadon mozoghatnak azon belül, almozott kaparótér áll a rendelkezésükre. Négyzetméterenként 9 tyúkot lehet így elhelyezni. A tyúk kapirgálhat, porfürdőzhet, és tojófészekben tojja le a tojásait.

Szabadtartású - A tojáson található jelölő kódja 1.

A tyúkok napközben a szabadban mozoghatnak és a szabadtéri kifutójukat nagyrészt növényzetnek kell borítania, így körülbelül a szükségleteik szerint élhetnek.

Illetve van még egy típus, a biotojás

Ebből a fajtából van a legkevesebb. A biotojás ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék, mely igazodik az Európai Unió biológiai tojástermelésre vonatkozó előírásaihoz. A tyúkokat nem zárják ketrecbe, hanem az istálló területén, valamint az istállókat körülvevő zöld, füves legelőn szabadon mozoghatnak. Sem kémiai (vegyszer, adalékanyag, színezék), sem biológiai (állati fehérje), sem pedig szintetikus anyagot tartalmazó takarmányt nem fogyasztanak, és nem részesülnek antibiotikumos kezelésekben sem. A tyúkok naponta kijárnak a füves legelőkre, szabadon kapirgálnak. A tyúkok csak ellenőrzött körülmények között termelt (igazolt biotermelésből beszerzett), génmanipulációtól mentes bio-alapanyagokból előállított takarmányt fogyasztanak.

A magyarok ezt vásárolják

A belföldi tojásigény 52%-át a nagyüzemi termelés (ketreces, mélyalmos), 26%-át a háztáji adja, 21-22% az import. A mélyalmos mellett egyre többen keresik a biotojást is, de a mennyiség egyelőre elenyésző: az Agronapló információi szerint 1%-nál kevesebb, viszont egy év alatt 40%-kot emelkedett. A boltban vásárolt tojás jelölését érdemes figyelni, mert sok minden kiderül belőle.

Íme, a titokzatos kód megfejtése (Forrás: Nébih)

Más országokhoz képest mennyire tojásfogyasztó nemzet a magyar?

A tojásfogyasztás itthon évről évre nő. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben még 243 db volt, amely 2013 óta folyamatosan nő, akkor még átlagosan csak 214 darab tojást ettek meg a magyarok egy évben.

Tojástermelés és fogyasztás Magyarországon (Forrás: Tojásszövetség)

A Tojásszövetség szerint az éves hazai tojásfogyasztás, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is 2,3 milliárd darab körül lesz. 2021-re a regisztrált termelés újbóli növekedését várják, ez 1,15-1,2 milliárd db tojás termelését jelenti. A Tojásszövetség azt is elmondta, hogy húsvétkor átlagosan 100-150 millió darab tojás fogy, ez az éves fogyasztás nagyjából 4-7%-a.