2022. augusztus 11. csütörtök Zsuzsanna, Tiborc

Hírek - Élelmiszer

Itt a szomorú igazság: sok magyar inkább új mobilt vesz, mint jó élelmiszert

Egy ideális világban mindenki csak olyan egészséges és megfizethető élelmiszert fogyasztana, amelynek előállítása során érvényesülnek a környezetvédelmi, állatjóléti szempontok, és mindeközben anyagilag jól jár a termelő, a feldolgozó és a kereskedő is. Az összes felsorolt kritériumot azonban sem a nagyüzemi termelés, sem pedig az ökológiai alapú háztáji gazdálkodás nem tudja maradéktalanul teljesíteni. Az évtizedek óta Magyarországon élő olasz húsipari szakember, Giacomo Pedranzini szerint viszont elérhető az ideális világ, és vízióját egy kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg az ágazat szereplőivel.
 
 

Giacomo Pedranzini az 1990-es évek óta tulajdonos-ügyvezetője a kaposvári Kometa húsfeldolgozónak, volt ideje megismerni a magyar és uniós viszonyokat – írta meg a Telex. Ahogy fogalmazott, sok versenytársuk tönkrement 2000 és 2015 között, korábban 12-13 nagyméretű húsfeldolgozó működött, mostanra három maradt az országban. A szakember szerint valamit rosszul csináltak, rossz logikát követtek az elmúlt 30-40 évben, ha közben sertéstenyésztők és húsfeldolgozók mentek tönkre.

A húsfeldolgozó tulajdonosa röviden vázolta mi történt: mindenki nagy mennyiségre törekedett, az lenyomta az árakat, és olcsó, de nem feltétlenül egészségek ételek kerültek ki a piacra, az állatjóléti kérdések pedig nem mindenhol voltak hangsúlyosak. Nagyok az áringadozások is, míg két éve két eurót adtak a hasított félsertésért a német piacon, ma 1,20-at.

Van, amikor a termelők sírnak, és az értékesítők nevetnek, és ez van vice versa is. A profitot igazságtalanul osztják el, nem a befektetett munka arányában kapják meg a szereplők, és erre együtt kéne megoldást találni, hogy ne így legyen. A termelők kicsik maradtak, gyengültek az alkupozícióik, miközben a kiskereskedőknél folyamatos növekedés és koncentrálódás ment végbe, ők határozzák meg a trendeket

– jelentette ki Giacomo Pedrazini.

A szakember szerint a modern mezőgazdasággal az a baj, hogy a termelők és feldolgozók a költségcsökkentés érdekében csak bizonyos termékeket állítanak elő, de azokból túlkínálat van a piacon. Eközben az árverseny is arra kényszerít sokakat, hogy kockára tegyék a minőséget. A termelés közben rövid távú szemlélettel veszélyeztetik a talajok termőképességét vagy az állatok egészségét. Az ökológiai gazdálkodás sem ad egyértelműen jó válaszokat, a biotermékek nem mindenki számára elérhetőek, és a növekvő népesség igényeit nem tudják fedezni, mert ez a gazdálkodási forma túlzottan kitett a természetnek. Hogy a két rendszert hogyan lehetne jól ötvözni, arra konkrét megoldást nem kínáltak a konferencián, de hogy mi indíthatná errefelé a szereplőket, arra voltak ötletek.

Giacomo Pedranzini újragondolná az iparosított mezőgazdaság szerepét, egy igazságosabb, fenntartható ellátási láncot alakítana ki, aminek a végén egy nem is olcsó, de nem is drága termék jönne ki, amelyet a vevők számára is transzparens és környezetbarát módon állítanának elő. Az olasz szakember meg is hirdette az Honestfood mozgalmat, amihez önkéntesen lehet csatlakozni. A szakember szerint valahol el kell kezdeni, ez egy olyan téma, ami az egész világot érdekli. Lehet, hogy utópisztikus az ötlet, de ha nem próbálkozik meg vele az emberiség, sosem fog kiderülni, hogy működőképes-e.

Ha én valamiben hiszek, hogy jó, akkor annak szellemében cselekszem. Ha nem lesz sikeres, elfogadom. A siker számomra az lenne, ha pár év múlva egy egészségesebb társadalmat, és egy egészségesebb társadalmi láncot látnék

– mondta a Giacomo Pendranzini.

Moldován András, a Mangal Ilona Sertéshízlalda tulajdonosa (őt az RTL Klub Cápák között című műsorának befektetőjeként is ismerhetik) szerint is rossz piaci reflexek alakították a ki a nem túl egészséges szerkezetet. Ő úgy látja, hogy a húsiparban mindenki azt nézi, hogy ki fog előbb kitérni, ha egymással szembe mennek. A termelő, a feldolgozó, a takarmányos folyton egymást fenyegeti, hogy "ekkor és ekkor nem fogok neked beszállítani, vagy tőled vásárolni". A szakember szerint az ágazatban még megvan az előző rendszer maradéka, hogy olcsó legyen az élelmiszer, három forint a sör és a lecsókolbász is, de ez nem mehet így tovább.

Meg kell változtatnunk a közeget. Érjük el, hogy stratégiai kérdés legyen az ország saját élelmiszer-ellátása, amihez létrejönne egy együttműködő társadalmi közeg. Úgy termeljünk, hogy a lehető legelviselhetőbb legyen a földnek, az állatoknak, miközben nem kell kispórolni a húst a kolbászból, a takarmányból a fehérjét, a szállításból a kocsimosást

– mutatott rá Moldován András.

Giacomo Pedranzini úgy látja, hogy eltolódott az értékrendünk, mert az fontosabb, hogy új mobilunk legyen, mint hogy jó ételt kapjunk. Az olasz szakember szerint ugyanakkor a társadalomnak látnia kéne, hogy jót kell enni, mert az egészség miatt az a legfontosabb. De nehéz ezt úgy véghezvinni, hogy drágább az állateledelt, mint például a virsli.

Abban a beszélgetés minden résztvevője egyetértett, hogy a fogyasztók folyamatos edukálásával és informálásával el lehetne térni az „olcsó a jó” iránytól. Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke pedig még nagyobb transzparenciát is el tudna képzelni. Akár azt is, hogy az üzletláncokban közölnék a vevőkkel, hogy mennyiért került oda a termelőtől az áru, amellett, hogy termék előállításáról és származásáról is kapnának információkat. Horváth Zoltán, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője kétkedik abban, hogy a termelői árra is kíváncsiak lennének a vevők. Szerinte nincs gond a transzparenciával, bármit meg tudnak mutatni, de akkor ez legyen törvényileg megtehető vagy akár kötelező, és legyen érvényes a piac minden szereplőjére, tette hozzá.

A Spar eredetileg kereskedő, de saját húsüzemük van. Horváth Zoltán azt mondta, hogy nem akarták elvenni a profitot az ipartól, de amikor létrejött itthon a hálózat, esélytelen volt állandó jó minőségű terméket venni. Az osztrák anyacég a kezdetektől hazai beszállítókkal dolgozott, ezt akarták Magyarországon is megvalósulni, de nem volt sikeres az együttműködés az akkori partnerekkel, nehéz volt megértetni velük, hogy azonos minőséget kell produkálni, hogy mind a háromszáz hentesük átvegye az árut.

A kiskereskedelmi láncokban gyakran tartanak akciókat, de Giacomo Pedranzini szerint ez is csak a piac kilengéseit fokozza, a fogyasztó sincs így tisztában az áru valós értékével. Ennek kiküszöbölésére felmerült, hogy maximálni kéne az akciós árakat például 15-20%-nál ne lehessen jobban lenyomni a termék eredeti áránál. Friedrich László, Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának docense azonban pozitív trendeket is lát a piacon. Ahogy elmondta, volt vita az ágazaton belül is, hogy a százforintos virsli az út, vagy inkább a másik irányba menjenek. Mostanra viszont sok 3-5 ezer forint közötti hústermék jelent meg, és "látszik, hogy megvan ezekre is az igény". A docens szerint az Élelmiszerkönyv szigorúbb előírásaival a termelést is arra lehet szorítani, hogy jó minőségű és egészséges árukra törekedjenek.

A multik profitot akarnak termelni, nem a társadalmi jólét a feladatuk, politikai szándék és akarat nélkül nem fognak egészségesebb ételeket forgalmazni, és a fogyasztó sem fogja deklarálni, hogy magasabb áron akar vásárolni

– tette hozzá Moldován András.

A szakember ugyanakkor egyetértett azzal, hogy például az Élelmiszerkönyvvel is lehet változtatni. Giacomo Pendanzini elárulta, a cége már tett is lépéseket a piac hullámzásainak kivédésére: amikor nagyon alacsony a disznó ára, akkor prémiumot fizetnek érte, de ha nagyon magas, ők kapnak engedményt a tenyésztőktől. Így kiszámíthatóbb az eredmény.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2022

    Az év legkiemelkedőbb agráreseménye a hazai szereplőknek!

    Sustainable World 2022

    Ismét jön a fenntarthatósági konferencia szeptember 6-án!