2018. november 13. kedd Szilvia

Hírek - Élelmiszer

Ki enne olyan élelmiszert, amelyik állatklónokból készült?

A kisvárosokban és falvakban élők mindössze 10 százaléka utasítja el a klónozást egy felmérés szerint, míg a budapesti lakosok 60 százaléka ellenzi azt. Az alapfokú végzettségűek csupán 5 százaléka nem ért egyet a klónozással, ugyanakkor a diplomával rendelkezők mintegy 50 százalékára igaz ugyanez.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának fogadtatását - írja közleményében a laboratorium.hu. Korábbi felmérésekből kiderült, hogy a közvélemény inkább támogató a humánterápiás célú alkalmazásnál (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást.

Egy közelmúltban készült vizsgálatban azt kutatták, mit gondolnak az emberek az állatklónok élelmiszerkénti felhasználásáról. Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a fogyasztók megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásáról összességében elutasító a hozzáállásuk.

Az állategészségügy is központi téma lesz az év egyik legnagyobb agráreseményének számító, kétnapos Agrárszektor Konferencián november 28-29-én Siófokon. Szó lesz a védekezéssel kapcsolatos hatósági intézkedésekről és elvárásokról, a változó piaci helyzetről és értékesítési lehetőségekről. Emellett napirendre kerülnek a meghatározó állattenyésztési ágazatok - sertés, baromfi, szarvasmarha - jövő évi támogatásai, fejlesztési lehetőségei, szabályozási változásai. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát november 28-29-én!

A felmérés számos különbséget mutatott a megkérdezettek képzettsége, az ismeret szintje és a téma iránti érdeklődése szerint is. Míg a nők 60 százaléka elutasítja a klónozást, addig a férfiaknál ez az arány 40 százalék. Az alapfokú végzettségűeknek alig több, mint 5 százaléka ítéli el a klónozást, érdekes azonban, hogy a felsőfokú diplomával rendelkezők több mint 50 százaléka ellenzi. Az állattenyésztésben jártas válaszadók ugyanakkor csupán 16,5 százaléka utasította el a klónozást. A kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást. Meglepő a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, mert míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak 17 százaléka utasítja csak el a klónozást. 

Mit gondolnak a klónozásról Európában?
A fogyasztói felmérések szerint az európai közvélemény ismeri a klónozás fogalmát (az Európai Unióban a megkérdezettek 80 százaléka helyes fogalmat társított hozzá feleletválasztós kérdésben), de a klónozás jellemzőiről és alkalmazásáról szóló ismeretek meglehetősen szegényesek. Figyelembe véve a genetikailag módosított élelmiszerek piaci megjelenését, ezzel párhuzamosan a közvélemény érdeklődésének erősödésére kell számítani.

Az irányító szerepet betöltő, illetve a vezető beosztású műszaki vagy gazdasági szakemberek 26 százaléka hasznosnak ítélte a klónozást, és nem fogalmaztak meg markáns etikai aggályokat sem. A „haszonelvűek” 21 százaléka gondolkodott ugyanígy, véleményük árnyaltabb volt, de a klónozás megítélésében ők is hasonló végkövetkeztetésre jutottak, jelentősnek ítélve az ökológiai problémákat is.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A „kockázatérzékeny” szegmens elutasítása mögött a félelem és az egészségügyi aggályok húzódnak, mí az állatjólét és az etika szerepe náluk valamivel kisebb volt. A „naiv elutasító” szegmens nem érzékeli az ökológiai krízist, számukra az etikai megfontolások hangsúlyosabbak a klónozás megítélésekor, mint az egészségük féltése a klónozott húsok fogyasztásától.

Mi a klónozás jogi háttere?
Bár már évekkel ezelőtt megszületett a vonatkozó bizottsági jogszabálytervezet, annak tárgyalását nem kezdték meg az EU döntéshozó szervezetei. A szabályozás kidolgozását jelentősen nehezítette, hogy a téma túlmutat az élelmiszer-biztonsági aggodalmakon, mivel állatjóléti és etikai szempontokat is figyelembe kell venni, nem beszélve a fogyasztói megítélésről. Nehézséget okoz az is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő technológia a klónozás nyomon követésére és az ezen alapuló jelölésre. A közerkölcs alapjain álló szabályozás a tagállamok előjoga és ez változatlan maradt az új lisszaboni szerződés szerint is. A késlekedés további oka a jelentős fogyasztói aggodalom, valamint az, hogy sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem elegendően fejlett a technika alkalmazására.

A véleményvezetőnek tekinthető szakmai körbe tartozók (az állattenyésztési szakemberek) elfogadóan viszonyultak a klónozáshoz, de a megkérdezetteknek nem volt szilárd elméleti alapjuk (például a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbségről. Így összességében nem felkészültek az ismeretátadásra, és az érdemi párbeszédre a közvéleménnyel - derül ki a felmérésből.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság
    Támogató:

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu