Mítoszok és tévhitek: káros vagy hasznos a marhahús?

agrarszektor.hu
Több valótlanság terjed a köztudatban a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást illetően. Nem igaz, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány, az "European Livestock Voice (Meatthefacts)" néven indított kampányban szereplő, a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást övező tévhitet vizsgált meg, derült ki a kamara közleményéből. Gyakran hangoztatott állítás, hogy 15 ezer liter víz szükséges 1 kilogramm marhahús előállításához. Az ezt állító tanulmány azonban a marhatenyésztés "vízlábnyomába" a csapadékot is beleszámította, rendkívül torz képet adva ezzel a vízszükségletről. A francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) vizsgálatai alapján

1 kilogramm marhahús termelése valójában 50 liter, felszíni vagy felszín alatti forrásból biztosított vizet igényel.

Hamis az az állítás is, mely szerint az állattenyésztés a Föld édesvíz-készletének harmadát használja fel, ez a kutatások alapján legfeljebb 8 százalékra tehető. A közvélemény számára kevésbé ismert, hogy a szarvasmarhák tartására szolgáló legelők amellett, hogy hozzájárulnak a tájkép megőrzéséhez, a biológiai sokféleség fenntartásához, meghatározó szerepet töltenek be a légkör szén-dioxid-tartalmának megkötésében is.

A húsfogyasztás emberi egészségre gyakorolt hatásáról is megoszlanak a vélemények, a témában számos megtévesztő hír látott napvilágot. Például nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy a vörös húsok fogyasztása rákkeltő hatással bírna. Egy, az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat például hasonló arányban állapított meg vastagbélrákot a vegetáriánusok és a húst fogyasztók körében.

A hús több millió éve központi eleme az ember étrendjének, szervezetünk ennek megfelelően fejlődött ki. Kiterjedt tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a hús és hústermékek nélkülözhetetlen tápanyagokat, nagy biológiai értékű fehérjéket, esszenciális aminosavakat és vitaminokat tartalmaznak. Utóbbiak közül kiemelkedő jelentősége van a B12-vitaminnak, amely egy algafajon kívül kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg.

Ez a vitamin kulcsszerepet játszik a vérképzésben és az idegrendszer működtetésében, hiánya vérszegénység, érrendszeri és idegrendszeri problémák (pl. demencia) kialakulásához vezethet. Egy adag (100) gramm vörös hús a napi ajánlott B5- és B6-vitamin-bevitel negyedét, a B12-vitamin esetében pedig kétharmadát biztosítja. Az olyan - húsokban megtalálható - ásványi anyagok pedig, mint a vas, csökkentik a fáradtságot. Minden élelmiszer túlzott mértékű fogyasztása különböző kockázatokat rejt magában. A kiegyensúlyozott étrend az egészséges életmód egyik legfontosabb eleme, és ennek a mértékletes vöröshúsfogyasztás is része.

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek #Meatthefacts címmel kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A NAK kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez. A húsmarhatenyésztést övező tévhitekről Süle Katalinnal, a NAK Zala megyei elnökével, a kiscsehi Cinke Úti Charolais Törzstenyészet tulajdonosával készült egy rövid videó, amely megtekinthető a Kamara Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?