2020. szeptember 30. szerda Jeromos

Hírek - Élelmiszer

Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők

Teljesen új védjegyrendszert dolgoz ki az Agrárminisztérium a hazai élelmiszergyártók számára, akik a várakozások szerint a többfokozatú új védjeggyel hátékonyabbá tehetik piaci megjelenésüket - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. A témával kapcsolatos kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi védjegykavalkádot meg kell szüntetni, ehhez azonban a szakma véleményét is meg kellene hallgatnia az államnak, és egy közösen kialakított, átlátható védjegyszabályzatra lenne szükség az új, Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy megfelelő működéséhez.
 
 

Szabó István, a KPMG Hungária Kft. szenior menedzsere a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián előadásában elmondta, hogy a minőség jelentős mértékben tudja befolyásolni egy szektor versenyképességét, illetve működését. A szakember a McDonald’s eredményei kapcsán elmondta, hogy sokan nem gondolnák, hogy Magyarországon a gyorsétteremláncban használt alapanyagok nagy része hazai termelőktől származik. Ilyenek a csirkehús, a tojás, a paradicsom, a sajt, a saláták és hagyma is. A cégnél a 11 legjelentősebb hazai beszállító volumene 12,2 milliárd forintra nőtt 2018-ra – mondta Szabó István, majd hozzátette, a partnerek számára ez a kapcsolat állandó és nagy volumenű mennyiségeket, valamint kiszámíthatóságot jelenthet. Az előadásban szó volt a McDonald’s mintagazdaság programjáról is, ahol olyan beszállítók vannak, amelyeknél a jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiákkal dolgoznak, illetve az állatjólétre is maximálisan figyelnek. 

Szabó István

Vadonatúj állami védjegyrendszert dolgoz ki az Agrárminisztérium a hazai élelmiszergyártók számára, akik a várakozások szerint a többfokozatú, úgynevezett Kiváló Minőségű Élelmiszer védjeggyel hátékonyabbá tehetik piaci megjelenésüket – tájékoztatott előadásában Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium államtitkára. Mint mondta, a 21. század fogyasztói számra az élelmiszerek már nem csak a fiziológiai szükségletek kielégítését szolgálják, egyre inkább előtérbe kerül ugyanis az egészséges életmód, a minőség, illetve a származás. A jelenlegi védjegyek nem segítik a vásárlói döntést, nem adnak elegendő információt. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyet azért hozták létre, hogy utat mutassanak a vásáróknak, hiszen a KMÉ célja, hogy a kiváló minőségű hazai élelmiszereket meg lehessen különböztetni a kereskedelemben található más termékektől.

Zsigó Róbert

A márkatulajdonosok, akik szeretnék elnyerni az új védjegyet, pályázatot kell, hogy benyújtsanak, amelyet az agrártárca, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve az adott ágazat szakemberei bírálják el, emellett minden alkalommal sor kerül egy helyszíni auditra is – közölte az államtitkár. Kitért arra, hogy ez a védjegy magasabb piaci részesedést jelenhet az értékesítésben a cégek számára, ugyanakkor szigorú higiéniai előírásoknak kell megfelelniük, állandó kiemelt minőséget kell adniuk, így egy folyamatos ellenőrzésen esnek át, akik ezt a védjegyet elnyerik. A KMÉ-nek két fokozata van, az alap és az aranyfokozat. Az aranyfokozat megszerzéséhez további komplex vizsgálatokon kell átesniük az előállítóknak, amely alapja a termékmustra. Ennek lényege, hogy a Magyarországon ugyanazon terméktípusba tartozó termékek közül kiválasztják a legjobbakat, és ezek pályázathatnak. A szeptemberi OMÉK-on már átadták az első cégeknek a KMÉ védjegyet, az legjobb tejfölök ugyanis megkapták az alap-, illetve az aranyfokozatot. Az új védjegyre fokozatosan lehet majd pályázni a különböző ágazatokban, 2020 a tej és tejtermékeké lesz, januártól elsőkörben ők jelentkezhetnek majd az alapfokozat használatára. Az ehhez szükséges anyagok 2019 végén jelennek majd meg a KMÉ honlapján, a követelmények termékkategóriánként eltérőek lesznek. Már az utolsó egyeztetések folynak azokkal a cégekkel, akik szeptemberben megkapták az új védjegyet, és legkésőbb 2020 elején, de lehet, hogy már most karácsonykor lehet majd találkozni a KMÉ-vel a csomagolásokon. Zsigó Róbert hangsúlyozta, azt még nem lehet tudni, hogy mikor melyek termékkategóriák jutnak majd pályázási lehetőséghez, például a húsok előkészítése ugyanis sokkal több időt vesz igénybe, mint a tejtermékeké, amely egy egyszerűbb termékcsoport, ezért is kezdték ezzel. A tervek szerint minden évben más termékcsoport lesz majd porondon, és így haladnak előre lépésről lépésre. 

Kovács Herman

A NAGISZ Zrt.-hez tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft. 275 grammos, 25 százalék zsírtartalmú fekete tejföle is megkapta szeptemberben az új védjegyet – mondta a témához tartozó kerekasztal-beszélgetésben Kovács Herman, a NAGISZ Zrt. igazgatója. Hozzátette, hogy cégük nem tud versenyezni a nagy volument gyártó cégekkel, amelyek teljesen automatizáltak, ezért a minőségi termékelőállítással igyekeznek utat törni a piacokon. A minőség ugyanakkor egy árérzékeny piac, a fogyasztó elsősorban az olcsó termékeket keresi, ugyanakkor fontos bennük tudatosítani, hogy a minőség is fontos. Tájékoztatott róla, hogy a fekete tejfölnél kifuttatják a régi csomagolóanyagokat, most készülnek az új dizájnok, és remélik, hogy a jövő év elején már rajta lesz a terméken az új védjegy. Kitért arra, hogy sok védjegyet használtak már, de most valóban látják, hogy komoly törekvés kezdődik a KMÉ-vel kapcsolatban, ugyanakkor kíváncsiak arra, hogy milyen módszerekkel lesz majd beépítve a fogyasztók fejébe, el kell ugyanis érni, hogy amint egy vásárló megpillantja az új védjegyet, tudja, hogy mit is jelent. 

Haluska Adrienn

Haluska Adrienn, a Pick Szeged Zrt., valamint a Sole-Mizo Zrt. kutatásfejlesztési- és minőségirányítási igazgatója tájékoztatott róla, hogy a Sole-Mizo egyik tejföle is megkapta a védjegyet szeptemberen, a későbbiekben pedig a PICK is szeretne majd részt venni a pályázás folyamatában, így várják azt az időszakot, amikor majd a húskészítmények kerülnek előtérbe. Ugyanakkor Bonafarm csoport szinten 2020-ban ismételten részt fognak a pályáztatásban tejtermékeikkel. Elmondta azt is, hogy amikor jelentkeztek erre a védjegyre, nem kaptak elegendő tájékoztatást arról, hogy pontosan mit is jelent ez az egész, annyit tudtak, hogy egy állami védjegyről van szó. Haluska Adrienn szerint egy védjegyszabályzatra lenne szükség, hogy a gyártók és a fogyasztók is tudják, hogy pontosan mit is takar ez az egész, ugyanakkor ezzel ki tudjuk szűrni azokat a nem odaillő termékeket, amelyek ronthatják a megkapott védjegytulajdonos esélyeit. Nem szabad tehát, hogy boldog boldogtalan megkapja ezt a védjegyet, hiszen fontos, hogy valóban megfelelő minőséget kapjon a fogyasztó. Az állami védjegy most még gyerekcipőben jár, és a szakember elmondása alapján, a szakmának több beleszólása kellene, hogy legyen az egész rendszer kialakításában, most ugyanis ők is csak tapogatóznak.

Éder Tamás

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke elmondta, hogy kettős érzéseik vannak ezzel az új védjegyrendszerrel kapcsolatban, azzal ugyanis sokan egyetértettek, mind a szakmai szervezetek, mind a cégek, hogy jelenlegi védjegyek közül sok elértéktelenedett, nem volt mögöttük marketing, így a fogyasztóknak minimális információja van csak arról, melyik mit jelent. Ugyanakkor kisebb vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a szövetség, illetve az előállítók azt szerették volna, ha az új védjegy kialakítására a szakma megkérdezésével kerül sor, ehhez képest azonban derült égből villámcsapásként érte őket az új rendszer kialakítása, és az első termékek díjázasa. Éder hozzátette, hogy egyetértenek abban, hogy szükség van az új rendszerre, és fontos, hogy legyen benne állami szerepvállalás, hiszen a fogyasztó a minőség szempontjából azt fogadja el, amin rajta van az állami pecsét. A szakember kiemelte, az alulról építkezés hiánya hagy bennük keserédes szájízt, illetve az, hogy jelenleg nem látják miből van erre forrás, egy ilyen típusú, csak az állam által működtetett és birtokolt védjegy marketingtámogatásának az európai uniós forrásának elhasználása ugyanis kérdéses. Hozzátette, jó lenne, ha koncentráltan jelenne meg a védjegy mögött egy jól kidolgozott, hosszabb távú kommunikációs marketingprogram. 

Éder Tamás, Zsigó Róbert, Papp Gergely, Kovács Herman, Haluska Adrienn, Giczi Gergely, Keleti Marcell

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy nekik csupán annyi a problémájuk, hogy a nemzetközi példákat megnézve, például Ausztriát és Ausztráliát, ahol már hosszú évek óta működik ilyen állami védjegy- és minősítőrendszer, látszik, hogy egyszerűek, alulról építkezők, és nem akarnak sok dolgot tanúsítani (származás, biztonság, minőség). Mint mondta, Magyarországon még sok munka vár ránk az új védjegyrendszerrel kapcsolatban, az azonban fontos, hogy az élelmiszerellátók megértsék a rendszert, Papp Gergely szerint ugyanis jelenleg nehéz ebbe bekerülni, jobb lett volna egy tágabb körrel elindítani az egészet, és akkor a fogyasztó is könnyebben elfogadta volna. Emellett tisztázni kellene, hogy miként lehet bent maradni a rendszerben, és a szabályokat jobban meg kellene ismertetni az élelmiszerellátókkal – emelte ki. 

Zsigó Róbert az elhangzottakkal kapcsolatban azt mondta, hogy nincs olyan felvetés, amivel ne értene egyet, de hozzátette, hogy habár a megjelenését tekintve ez valóban egy védjegy, a fogyasztók és a vállalatok felé azonban azt kell kommunikálni, hogy ez egy állami minősítési rendszer, ami azt jelenti, hogy azok a termékek, amelyek megkapták ezt, átestek kegy állami minősítésen. 

Azzal, hogy elindult ez a munka, létrejött a KMÉ védjegyrendszer, és kiadtuk az első néhány aranyfokozatú védjegyet, még nem zárult le teljesen a rendszer vagy a folyamat, mert folyamatosan várjuk a cégek visszajelzését arról, hogyan működik ez az egész.

Hangsúlyozta, kommunikáció és marketing kell, az új védjegyrendszer ugyanis akkor lesz eredményes, ha elegendő pénz van rá fordítva. Az átláthatóság szempontjából a kommunikációnak nem csak arról kell szólnia, hogy egy adott cég adott terméke kiváló minőségű lett, hanem arról is, hogy mi kell ehhez. 

Giczi Gergely

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető helyettese közölte, hogy örül annak, hogy egyetértés van abban, hogy a védjegykavalkádnak véget kell vetni, mert az egyértelműbb, jobban kommunikálható védjegyeknek van jövője. Szerinte a védjegy egyik értéke, hogy milyen a kritériumrendszere, mennyire ellenőrizhető, de fontos a védjegy ismertsége is, hiszen semmit sem ér az egész, ha nincs jól kommunikálva.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu